A Francia Nagydíj egyike a legnagyobb múltú futamoknak. Olyannyira, hogy 1906-ban vele kezdődött a Grand Prix-versenyzés története, méghozzá a magyar Szisz Ferenc győzelmével a Renault színeiben. 1950-ben az első világbajnoki szezon programjában is szerepelt a verseny, sokáig kihagyhatatlannak tűnt, mindössze 1955-ben maradt el a Le Mans-i tragédiát követő hangulatban.  Aztán 2009-ben mégis kikerült a versenynaptárból, és egy évtizedet kellett várni, hogy visszahozzák.

Az évtizedek során sokat vándorolt a verseny, összesen hét pályán fordult meg (Reims-Gueux, Rouen-les-Essart, a clermont-ferrand-i Charade, a Le Mans-i Bugatti Circuit, a Le Castellet-i Paul Ricard, Dijon-Prenois, a magny-cours-i Circuit de Nevers) ami rekordnak számít (az Egyesült Államokban ugyan több helyszínen rendeztek nagydíjakat, de különböző elnevezések alatt).

A jelenlegi helyszín, a Paul Ricard 1971-ben került a versenynaptárba, kezdetben felváltva szerepelt más pályákkal, majd 1985-től 1990-ig fix helyszínnek számított. Most 28 év után rendezik itt újra a versenyt. A csapatok közül a Ferrarinak, a McLarennek, a Williamsnek és a Renault-nak (mind a Benetton, mind a régi csapat révén) vannak ide kötődő emlékei, nyerniük is sikerült a pályán. A Ferrari nyerte 1990-ben az utolsó itteni versenyt Alain Prost-tal, valamint korábban 1975-ben nyertek itt Niki Laudával. A McLaren 1976-ban James Hunttal, 1988-ban és '89-ben Prosttal nyert itt. A hazai csapat, a Renault hazai pilótákkal ért el sikereket, 1982-ben René Arnoux-val, 1983-ban Prosttal diadalmaskodott. A Williams színeiben pedig 1986-ban és 1987-ben győzött Nigel Mansell.

A többi csapatnak leginkább Magny-Cours-ból vannak emlékei a Francia Nagydíjról, nyernie viszont a jelenlegi mezőnyből csak a Ferrarinak, a McLarennek, a Williamsnek és a Renault-nak sikerült itt (illetve a Force India közvetett elődje, a Jordan 1999-ben győzött). A Francia Nagydíjak rekordere Michael Schumacher, összesen nyolcszor nyerte meg a versenyt (mindannyiszor Magny-Cours-ban), kétszer Benettonnal, hatszor Ferrarival. A Ferrari nyerte az utolsó két Francia Nagydíjat is 2007-ben és 2008-ban (Kimi Räikkönen, Felipe Massa), mindkétszer kettős győzelemmel, most az időmérő után bravúr lenne hasonló eredménnyel visszatérni.

A Mercedes viszont saját gyári csapattal még nem indult Le Castellet-ben, eddigi egyetlen Francia Nagydíjuk még Reims-ben volt 1954-ben: a debütáló futamukat sikerült megnyerniük. Most itt az alkalom, hogy méltó módon térjenek vissza Franciaországba.

Mercedes

Gyári csapattal csupán egy Francia Nagydíjon vettek ezelőtt részt, de az fontos mérföldkőnek számított: 1954-ben Reims-ben mutatkoztak be a Forma–1-es világbajnokságban, és rögtön győzelemmel tették le névjegyüket a Maseratitól év közben átigazoló Juan Manuel Fangio révén. Sőt, Karl Kling második helyével kettős győzelem született.

Ferrari

Az első világbajnoki szezonban, 1950-ben a reimsi-i futamra ugyan nevezték Alberto Ascarit és Luigi Villoresit, de mindkettejüket visszaléptették. A következő évben már elindultak, és két dobogós helyezést értek el: Ascari és José Froilán González versenyzőcserével másodikak lettek, Villoresi harmadik. 1952-ben Rouenban kettős győzelmet szereztek Ascari és Nino Farina révén. 1953-ban újra Reims-ben Mike Hawthorn szerezte első győzelmét. 1956-ban érték el a következő kettős győzelmüket a versenyen: Peter Collins nyert Eugenio Castellotti előtt, míg Fangio negyedik lett. 1957-ben Rouenban kettős dobogó sikerült Luigi Musso második és Collins harmadik helyével. 1958-ban Hawthorn másodjára nyert Reims-ben, ez volt egyetlen győzelme a szezon során – de ez is elegendőnek bizonyult év végén a világbajnoki címhez. 1959-ben újabb kettős győzelem következett, ezúttal Tony Brooks nyert Phil Hill előtt. Az 1961-es futamon emlékezetes Ferrari-győzelem született, bár nem a Scuderia színeiben: privát nevezésű autóval Giancarlo Baghetti megnyerte az első világbajnoki futamát. Az 1962-es roueni versenyt a csapatnak ki kellett hagynia az olaszországi fémmunkások sztrájkja miatt. 1965-ben az első Charade pályán tartott futamon John Surtees lett harmadik, 1966-ban pedig az utolsó reimsi versenyen Mike Parkes második. 1968-ban az utolsó roueni futamon Jackie Ickx szerezte pályafutása első győzelmét.

1971-ben volt az első Francia Nagydíj a Paul Ricard pályán, Ickx és Clay Regazzoni is kiesett. 1974-ben az első dijoni futamon sikerült a kettős dobogó: Niki Lauda második lett Regazzoni előtt. Újra a Paul Ricard-on 1975-ben Lauda győzött, 1976-ban viszont kettős kiesés jött. 1978-ban ismét a Paul Ricard volt a soros, Gilles Villeneuve és Carlos Reutemann is pontzónán kívül értek célba. 1979-ben Dijonban Villeneuve második lett. 1980-ban újra a Paul Ricard pályán Villeneuve nyolcadik helyen végzett, ami akkor még nem ért pontot, Jody Scheckter pedig mindössze 12. lett. A következő itteni futamon 1982-ben két hazai pilótával indultak: Didier Pironi harmadik lett Patrick Tambay előtt. 1983-ban Tambay ismét negyedik helyezést ért el, a honfitárs René Arnoux hetedik helyéért még nem járt pont. 1985-ben Stefan Johansson negyedik lett, Michele Alboreto kiesett. 1986-ban nem szereztek pontot: Alboreto nyolcadik helyen végzett, Johansson a turbó problémái miatt feladta a versenyt. 1987-ben Alboreto a motor, Gerhard Berger a felfüggesztés hibája miatt em ért célba, 1988-ban viszont Alboreto harmadik lett Berger előtt. 1989-ben Nigel Mansell lett második, Berger kuplungproblémával kiesett. 1990-ben a legutóbbi le castellet-i futamon a hazai versenyző, Alain Prost szerezte meg a Ferrari 100. világbajnoki futamgyőzelmét. Az élről induló Mansell motorhibával kiállt, 18. helyezettnek jegyezték.

1991-től 2008-ig Magny-Cours-ban voltak a Francia Nagydíjak. 1991-ben Prost hozott egy második helyet. 1994-ben pedig Berger lett harmadik. 1991-től 1995-ig Jean Alesi révén indítottak újabb hazai pilótát, aki ebben az időszakban kétszer szerzett a versenyen pontot: 1991-ben negyedik, 1995-ben ötödik lett. 1996-ban nullázott a csapat, Michael Schumacher autója már a felvezető körben megadta magát, Eddie Irvine versenyének váltóhiba vetett véget. Ezután viszont jobbára sikeres futamok következtek: 1997-ben Schumacher győzött, Irvine harmadik lett, 1998-ban pedig jó rajt után kettős győzelmet hoztak össze, ami majdnem nyolc év után (1990 Spanyol Nagydíj) sikerült újra a Scuderiának. 1999-ben az esős káoszfutam kevésbé sikerült jól, leginkább arról maradt „emlékezetes” a csapat produkciója, hogy Irvine-nak elsőre három kereket vittek a boxkiállásnál. Végül Schumacher ötödik lett, miután Irvine maga elé engedte. 2000-ben Schumacher élről indult, de előbb Coulthard megelőzte, majd motorhiba miatt kiállni kényszerült, Rubens Barrichello harmadik helyezést ért el. 2001-ben Schumachernek újra sikerült nyernie, amivel egyre inkább érett a hungaroringi bajnokavatás, Barrichello megismételte harmadik helyezését. 2002-ben még ennyit sem kellett várni a bajnoki címre: a 17 futamos szezon 11. versenyén megvolt az esély, hogy Schumacher bebiztosítsa, élt is vele. Bár egy ideig egy áthajtásos büntetés következtében veszélyben forgott a győzelem, Kimi kicsúszása után újra élre állt, és meglett a Fangio rekordjának beállítását jelentő ötödik világbajnokság. Barrichello futama nem alakult ilyen jól, elrajtolnia sem sikerült. 2003-ban Schumacher harmadik lett a két Williams mögött és Kimi előtt, Barrichello hetedik helyen végzett. 2004-ben mindkét versenyző dobogóra állt: Schumacher győzött, Barrichello harmadik lett. 2005-ben Schumacher állhatott az év során gyengélkedő Ferrarival a dobogó harmadik fokára, Barrichello kilencedik helye még nem ért pontot. Ezután hármas győzelmi sorozat következett, mind a három más-más pilótával. 2006-ban Schumacher immár nyolcadszor nyert a Francia Nagydíjon és Magny-Cours-ban, ami mind az egy nagydíjon, mind az egy pályán szerzett győzelmekben rekordot jelent. Felipe Massa harmadik lett. 2007-ben és 2008-ban kettős győzelmet ért el a Räikkönen–Massa páros, előbbi szezonban Kimi, utóbbiban – a mindezidáig utolsó Francia Nagydíjon – Massa győzött (ekkor Kiminek problémái voltak a kipufogócsővel).

Red Bull

2005-től 2008-ig Magny-Cours-ban indultak Francia Nagydíjakon. 2005-ben David Coulthard tizedik lett, Christian Klien kiesett. 2006-ban Coulthard kilencedik, Klien 12. helyen végzett. 2007-ben Mark Webber és Coulthard 12-13. helyen értek be. 2008-ban Webber hatodik helye eddig az egyetlen franciaországi pontszerzésük, Coulthard kilencedik lett.

Force India

Eddigi egyetlen Francia Nagydíjukon 2008-ban Magny-Cours-ban Giancarlo Fisichella és Adrian Sutil 18-19. helyen végeztek.

Williams

Első Francia Nagydíjuk 1977-ben volt Dijonban, March kasztnival, de Patrick Nève nem kvalfikálta magát. 1978-ban immár a Paul Ricard-on és saját konstrukciójú autóval Alan Jones ötödik lett. 1980-ban Jonesnak sikerült nyernie, Reutemann hatodik lett. 1982-ben és 1983-ban Keke Rosberg ötödik helyen végzett, utóbbi évben a hazai pályán induló csapattárs Jacques Laffite előtt. 1985-ben Mansell egy defekt miatti balesetben megsérült az időmérőn, így nem indulhatott el a futamon. Rosberg második helyezést ért el. 1986-ban Mansell megnyerte a versenyt, Nelson Piquet harmadik lett. 1987-ben Mansell megismételte a diadalát, és ezúttal Piquet révén a kettős győzelem is meglett. 1988-ban Mansell a felfüggesztés sérülése, Riccardo Patrese fékhiba miatt kiesett. 1989-ben Patrese harmadik lett, Thierry Boutsen váltóhibával kiállt. 1990-ben Patrese hatodik helyen végzett, Boutsennek ezúttal motorhibája volt.

Magny-Cours-ban 1991-ben Mansell megnyerte az első ottani futamot, az élről induló Patrese ötödik helyen végzett. 1992-ben kettős győzelmet értek el Mansell, Patrese sorrendben. 1993-ban Prost húzta be a hazai győzelmet Dijon és Le Castellet után azon a pályán is, Damon Hill harmadik lett. 1994-ben Hill élről indulva második helyen végzett. Mansell egy hétvége erejéig visszatért az IndyCarból, az első sorból rajtolt, a futamot váltóhiba miatt kellett feladnia. 1995-ben Hill ismét második lett, ezúttal a csapattárs Coulthard előtt. 1996-ben végre sikerült Hillnek megnyernie a versenyt, Jacques Villeneuve pedig gondoskodott a kettős győzelemről. 1997-ben Heinz-Harald Frentzen második, Villeneuve negyedik lett. 1998-ban Villeneuve ismét negyedik helyezést ért el, míg Frentzen pontszerzésre esélytelenül a 15. helyen végzett. 1999-ben a káoszfutamon Ralf Schumacher negyedik lett (bátyja előtt), Alessandro Zanardi motorhibával kiesett. 2000-ben Ralf ötödik, Jenson Button  - pont nélkül – nyolcadik helyen végzett. 2001-ben Ralf élről indulva második lett testvére mögött, Juan Pablo Montoya motorhiba miatt kiállt. 2002-ben Montoya szerezte meg a pole-t, de ezúttal sem sikerült győzelemre váltani, negyedik helyen végzett Ralf előtt. 2003-ban viszont Ralfnak sikerült az első helyről indulva megnyernie a futamot, Montoya második helye pedig a csapat – mindezidáig? – utolsó kettős győzelmét jelentette. 2004-ben Montoya nyolcadik lett, az Indianapolisban megsérült Ralf helyett beugró Marc Gené tizedik, de még csak előbbi ért pontot. A következő években rendre nullázott a csapat: 2005-ben Webber 12., Nick Heidfeld 14. lett; 2006-ban Nico Rosberg 14. helyen végzett, Webber kiesett; 2007-ben Rosberg kilencedik, Alexander Wurz 14. lett; 2008-ban Nakajima Kazuki és Rosberg 15-16. helyen végeztek.

Renault

Számukra ez a hazai verseny, ráadásul a régi csapat gyakorta hazai versenyzőket is indított. 1978-ban volt az első Francia Nagydíjuk a Paul Ricard-on, az egyedüli pilóta Jean-Pierre Jabouille kiesett. A következő évben Dijonban viszont megszerezte önmaga és a csapat első győzelmét, Arnoux pedig harmadikként szintén dobogóra állhatott. 1980-ban újra Le Castellet-ben Arnoux ötödik lett. 1981-ben Dijon következett és újabb győzelem: Alain Prost először nyert nagydíjat. Az élről induló Arnoux negyedik lett. 1982-ben visszatért a Paul Ricard-ra a verseny, és ezúttal a kettős győzelem is sikerült: Arnoux nyert Prost előtt. 1984-ben Dijonban Tambay lett második. 1985-ben a Paul Ricard-on Tambay hatodik helyen végzett Derek Warwick előtt (utóbbi nem kapott pontot).

A mostani csapat jogelődjének, a Benettonnak a Paul Ricard pályán nem sikerült a dobogó, Magny-Cours-ban viszont kétszer nyertek: 1994-ben és 1995-ben Michael Schumacher révén.

2002-ben Magny-Cours-ban újra gyári csapattal indult a Renault, Button hatodik lett, Jarno Trulli motorhibával kiesett. 2003-ban Trulli és Alonso sem ért célba motorhiba miatt. 2004-ben Alonso élről indulva második, Trulli negyedik lett. 2005-ben Alonso pole-ból indulva nyert, Fisichella hatodik helyen végzett. 2006-ban Alonso második, Fisichella ismét hatodik lett. 2007-ben Fisichella újfent hatodikként zárta a futamot, Heikki Kovalainen 15. lett. 2008-ban az ifjabb Nelson Piquet és Alonso 7‑8. helyen végeztek.

Toro Rosso

Magny-Cours-ban nem sikerült pontot szerezniük. 2006-ban Scott Speed tizedik, Vitantonio Liuzzi 13. helyen végzett. 2007-ben mindketten kiestek. 2008-ban Vettel 12., a hazai pályán versenyző Sébastien Bourdais 17. lett.

Haas

Ez lesz a csapat első Francia Nagydíja.

McLaren

Első alkalommal 1968-ban, Rouenban indultak Francia Nagydíjon. Denny Hulme ötödik, Bruce McLaren nyolcadik lett, de még csak előbbi ért pontot. Az első le castellet-i versenyen 1971-ben nem sikerült a pontszerzés: Peter Gethin kilencedik lett, Hulme kiesett. Ugyancsak nulláztak 1973-ban, Hulme nyolcadik helyen végzett, Jody Scheckter kiesett. 1975-ben Jochen Mass harmadik lett Emerson Fittipaldi előtt. 1976-ban James Huntnak sikerült megnyernie a versenyt. 1977-ben Dijonban, majd 1978-ban a Paul Ricard-on Hunt harmadik lett. Az 1980-as futamon nem szereztek pontot: John Watson hetedik lett, Prost kiesett. 1981-ben Dijonban Watson másodikként állhatott dobogóra. 1982-ben a Paul Ricard-on nullapontos verseny jött: Lauda nyolcadik lett, Watson kiesett. 1983-ban egyikük sem ért célba. 1984-ben Lauda nyerte a dijoni futamot, Prost hetedikként lemaradt a pontszerzésről. 1985-ben újra a Paul Ricard-on Prost harmadik lett, Lauda váltóhibával kiesett. 1986-ban Prost második, Keke Rosberg negyedik helyezést ért el. 1987-ben Prost harmadik lett, Johansson hetedikként nem kapott pontot. 1988-ban kettős győzelmet értek el, Prost nyert Ayrton Senna előtt. 1989-ben ismét Prost győzött, Senna a differenciálmű problémái miatt már a futam elején kiállt. 1990-ben Senna harmadik, Berger ötödik lett.

Magny-Cours-ban 1991-ben Senna harmadik lett, Berger motorhibával kiállt. 1992-ben egyikük sem ért célba: Senna a rajt után ütközött Schumacherrel, Bergernek a motor adta meg magát. 1993-ban Senna negyedik, Michael Andretti hatodik lett. 1994-ben Mika Häkkinen és Martin Brundle motorhibával kiestek, 1995-ben Häkkinen és Mark Blundell pontzónán kívül értek célba. 1996-ban Häkkinen ötödik lett Coulthard előtt. 1997-ben mindketten kiestek: Mika motorhibával, Coulthard pedig az utolsó körben második helyen haladva ütközött Alesivel. A versenytáv révén hetediknek könyvelték el, a pontszerzése azon ment el, hogy Ralf Schumacher visszavette a körhátrányát bátyjától. 1998-ban a Ferrarik a megismételt startnál lerajtolták őket, Häkkinen harmadik lett, míg Coulthard hatodik, miután a tankolásnál meggyűlt a baja a töltőcsővel. 1999-ben a káoszfutamon a negyedik helyről induló Coulthard elektronikai hibával kiállt, Häkkinen a 14. helyről indulva második lett az egy kerékcserét megspóroló Frentzen mögött. 2000-ben Coulthard üldözte Schumachert, akinek védekezésével kapcsolatban a középső ujjával nyilvánított véleményt. Aztán sikerült megelőznie és megnyernie a futamot, később a német ki is esett mögüle, így Häkkinen második helye kettős győzelmet hozott. 2001-ben Coulthard harmadik, Häkkinen hatodik helyen végzett. 2002-ben kettős dobogót hozott össze a csapat, Kimi egy ideig vezetett is, de egy kicsúszás után második lett Schumacher mögött és Coulthard előtt. 2003-ban 4-5. helyen végeztek Kimi, Coulthard, 2004-ben pedig 6-7. helyen Coulthard, Kimi sorrendben. 2005-ben a tíz hely hátrasorolással induló Kimi harmadik lett, Montoya kiesett. 2005-ben Kimi ötödik helyen végzett, míg az Indianapolis után távozó Montoyát felváltó Pedro de la Rosa hetedik lett. 2007-ben Hamilton harmadik, a Q3-ban mért idő hiányában tizedik helyről induló Alonso hetedik helyen futott be. 2008-ban Kovalainen negyedik, a Kanada után tíz hely büntetést magával hozó Hamilton tizedik lett, utóbbiért még nem járt pont.

Sauber

1993-tól 2008-ig Magny-Cours-ban indultak Francia Nagydíjakon (az utolsó három alkalommal már BMW Sauberként). 1993-ban Karl Wendlinger és JJ Lehto is kiesett. 1994-ben Frentzen negyedik, Andrea de Cesaris hatodik lett. A következő években  nulláztak: 1995-ben Frentzen tizedik lett, Jean-Christophe Bouillon kiesett. 1996-ban Johnny Herbert 11. helyét szabálytalan kasztni miatt törölték, Frentzen kiesett. 1997-ben Herbert nyolcadik lett (pont nélkül), Norberto Fontana kiesett. 1998-ban Alesi és Herbert 7-8. helyen végeztek. 1999-ben Alesi az esős edzésen a második helyet szerezte meg, de nem ért célba a futamot, akárcsak Pedro Diniz. 2000-ben Mika Salo és Diniz 10-11. helyen futottak be. 2001-ben sikerült hét év után újra a franciaországi pontszerzés Heidfeld hatodik helyével, Kimi hetedik helyéért viszont még nem járt pont. Szintén nem ért pontot a következő évben Heidfeld hetedik helye. Massa mechanikai problémával kiesett. 2003-ban Frentzen és Heidfeld, 2004-ben Fisichella és Massa 12-13. helyen végeztek. 2005-ben Jacques Villeneuve nyolcadik lett, Massa hidraulikai hibával. 

A BMW Sauber korszakban a legjobb franciaországi eredményüket 2007-ben érték el, amikor Robert Kubica negyedik lett Heidfeld előtt. 2008-ban, az előző Francia Nagydíjon Kubica ötödik lett.