Az istállók közül a Ferrari számít a legeredményesebbnek a Bahreini Nagydíjakon négy futamgyőzelemmel, a Renault és a Red Bull két-két alkalommal nyert, míg a Mercedes szintén kétszer a saját nevén, méghozzá az utóbbi két évben, plusz egyszer a elődje, a Brawn GP.

A mostani futam előtt is szokás szerint az lehet a kérdés: melyik Ezüst Nyíl kerekedik felül, vagy akad valaki, aki megfogja őket?

A Bahreini Nagydíj 2004-ben került a Forma-1-es világbajnokság programjában, és azóta csupán egyszer, 2011-ben maradt el, az akkori politikai helyzet miatt. 2014 óta immár éjszakai versenyként rendezik meg. Eddig az összes futamon részt vett Jenson Button és Felipe Massa, valamint Fernando Alonso, aki azonban kihagyni kényszerül az idei versenyt, miután a melbourne-i balesetét követő vizsgálatok nyomán nem engedték rajthoz állni. A pályán eddig éppen Alonso a legeredményesebb pilóta három győzelmével. Két-két alkalommal nyert Massa, Sebastian Vettel és az elmúlt két évben Lewis Hamilton, egyszer Button. Kimi Räikkönen még nyert Bahreini Nagydíjat, de többször volt dobogós, legutóbb éppen tavaly, második ferraris pályafutása legjobb versenyét produkálva.

A pilóták mellett szokás szerint a csapatok is terítékre kerülnek. Idén 10 helyett 11 istálló áll rajthoz, de a Haas esetében természetesen nincs mit felidézni. Két csapat átvedlett, a Manornál marad a Virgin-Marussia vonal a maga nem túl veretes eredménysorával, míg a Lotus visszatekintését átszerkesztettem Renault-központúra.

Az Ausztrál Nagydíjak legsikeresebb csapatának a McLaren számít 11 győzelmével, bár ebből az első ötöt még a régi helyszínen, Adelaide-ben érték el, Melbourne-ben a Ferrarival holtversenyben állnak hat-hat diadallal (utóbbiaknak Adelaide-del együtt hét győzelme van), amiből a Scuderia számára négyet Michael Schumacher szerzett - így sok más rekord mellett az ausztráliai győzelmekét is ő mondhatja magáénak a pilóták között. A Williams a régi pályán négyszer győzött, keretbe foglalva az ottani versenyeket, és stílszerűen az új pályát is az ő győzelmükkel avatták - az azóta eltelt két évtizedben viszont nem nyertek Ausztráliában. A Renault kétszer győzött Melbourne-ben a régi-új csapatnéven, valamint egy-egy alkalommal Lotusként, illetve még Adelaide-ben Benetton-Fordként. Motorszállítóként viszont győzelemhez segített más csapatokat is, például a Williamst vagy 2011-ben a Red Bullt (amely idén már nem írja ki a nevüket).  A Mercedes csapat jogelődje, a Brawn 2009-ben meglepő kettős győzelemmel tett le a névjegyét, a gyári Ezüstnyilak pedig az utóbbi két évben uralják a pályát. Idén folytatódik?

Hétvégén indul a Forma-1-es világbajnokság 2016-os idénye, ennek alkalmából a visszatekintő sorozat második évadja is elkezdődik.

Melbourne immár húsz éve rendszeresen a szezonnyitónak ad otthont, néhány szabályt erősítő kivételt leszámítva, így a mezőny nagy része itt futotta bemutatkozó versenyét. Egyszerűbb is a kivételeket felsorolni: Nico Rosberg, Sebastian Vettel, Romain Grosjean, Nico Hülkenberg, Daniel Ricciardo - akinek viszont a mezőny egyetlen ausztráljaként különleges a helyszín.

A jelenlegi pilóták közül a legtöbb ausztráliai futamgyőzelmet Jenson Button mondhatja magáének, szám szerint hármat. Két-két alkalommal győzött Kimi Räikkönen és Lewis Hamilton, egy-egy alkalommal Fernando Alonso, Sebastian Vettel és Nico Rosberg. Az utóbbi két futamon 1-1 az állás a két Mercedes-pilóta között, a téli álom után kiderül, vajon idén is kettejük vetélkedése folytatódik vagy a Ferrari ezúttal komolyabban beleszólhat? Esetleg más okoz meglepetést?

A pontokban számoló "szuperbajnokság" után következzen egy más elven felállított rangsor. Jóval egyszerűbb a számítása: elsődleges szempont a világbajnoki címek száma, ha az egyenlő, következik a vb-2. helyezések száma, ha az is, akkor pedig a vb-3. helyek. Természetesen, ahogy a szuperbajnokság, úgy ez sem tekintendő "minden idők legjobbja" listának, de ugyanúgy érdekes lehet áttekinteni, és akár össze is vetni őket, melyik pilóta mi alapján kerül előrébb vagy éppen hátrébb.

A sorozat a jelenlegi pontszámítással zárul, amely az első tíz helyezettet pontozza (25-18-15-12-10-8-6-4-2-1). Folytatás egy év múlva...

A világbajnoki helyezéseket versenyhelyezésekhez hasonlóan pontozó ranglista harmadik változata a 2003-tól 2009-ig használatos rendszer veszi alapul, amely az első nyolc helyezettnek adott pontot és csökkentette a különbséget győzelem és második hely között (10-8-6-5-4-3-2-1).

A világbajnoki helyezéseket a futamhelyezésekhez hasonlóan pontozó ranglista frissítése folytatódik az 1991-től 2002-ig alkalmazott rendszerrel, amely az addigi 9 helyett 10 pontot adott az első helyért.

Még az idei szezont megelőzően tettem közzé az ún. szuperbajnokságot, amelyben az eddigi világbajnoki szezonok helyezései lettek átváltva pontokra, a futamok értékeléséhez hasonló rendszerben. Itt az ideje áttekinteni, mennyiben rendezte át a viszonyokat a novemberben véget ért szezon. Elsőként jöjjön most is a 9-6-4-3-2-1-es pontrendszer.

Mini-vb - idén egy új fogalom született. Ráadásul ezt nem rajongók alkották meg különféle fórumokon, hanem a pilóták egyike. Aki még nem hallotta volna: miután Lewis Hamilton három futammal az idény vége előtt bebiztosította a világbajnoki címét, csapattársa, Nico Rosberg nyilatkozta, hogy a hátralévő futamokat egyfajta "mini-világbajnokságnak" tekinti. Hülyeség? Mondhatjuk, hiszen miért is jelentene újabb díjat az, hogy nem a zárófutamon dől el a bajnokság. Ugyanakkor jó pszichológiai trükknek bizonyult, mert Rosberg az utolsó három versenyre kellő motivációt talált magának.

Kedvem támadt eljátszani a gondolattal, mi lett volna, ha valakinek korábban is eszébe jutott volna hasonló? Így aztán végigböngésztem az év közben eldőlt világbajnoki szezonokat, hogy az akkori pontozás szerint kinyújtotta a legjobb teljesítményt a döntő futamot követően. Természetesen ez csak egy kis játékos statisztika, de azért helyenként érdekes lehet. (Dőlt betűvel kiemelve, ha a "minivilágbajnok" egyúttal az azévi "rendes" világbajnok volt.)