A Hungaroringen 1986-ban rendezték először Forma-1-es versenyt "a Vasfüggönyön innen". Azóta a Vasfüggönyt lebontották, de a Magyar Nagydíj maradt. Az első két versenyt a Williams nyerte Nelson Piquet révén, majd Thierry Boutsen, Damon Hill és Jacques Villeneuve hozta nekik a további győzelmeket,…

A Francia Nagydíj volt a Grand Prix-versenyzés történetének első futama 1906-ban (Szisz Ferenc győzelmével a Renault színeiben), a Forma-1-es világbajnokság programjának is része volt az 1950-es kezdetektől, többször vándorolva. A Le Castellet-i Paul Ricard pályán 1971-ben rendezték első alkalommal,…

A Kanadai Nagydíj egy-egy kisebb megszakítást leszámítva 1967 óta szerepel a Forma-1-es világbajnokság programjában, 1978-tól pedig a montréali Île Notre-Dame a helyszín. Az első itteni versenyt hazai pilóta, a Ferrarinál versenyző Gilles Villeneuve nyerte, aki korai halála után a pálya névadója…

A Spanyol Nagydíj a Forma-1-es világbajnokság hét évtizede alatt néhányszor bekerült a versenynaptárba és ki is került onnan, a helyszín is váltakozott. Az ötvenes években két alkalommal rendezték meg a katalóniai Pedralbesben, egy-egy Alfa Romeo- és Ferrari-győzelmet hozva. A hatvanas évek végétől…

A Dino Ferrari, majd apja, Enzo Ferrari emlékét nevében őrző imolai versenypálya három különböző néven rendezett verseny házigazdája lehetett eddig a Forma-1-es világbajnokságban. 1980-ban egyszeri alkalommal ide került át az Olasz Nagydíj, majd 2006-ig a szomszédos miniállam, San Marino nevét vette…

Az Ausztrál Nagydíj 1985-től 2019-ig megszakítás nélkül szerepelt a világbajnokság versenynaptárában. Kezdetben Adelaide-ben szezonzáróként, majd 1996-tól Melbourne-ben többnyire szezonnyitóként. Az előző két évben a járványhelyzet miatt elmaradt a verseny, de idén megújult pályán…

A versenyzői világbajnoki helyezéseket pontozó sorozat a végére a 2010-ben bevezetett 25-18-15-12-10-8--6-4-2-1-es pontrendszerrel (a leggyorsabb kört ne keverjük bele, bár talán lehetne valahogy azt is).

A világbajnoki helyezések pontokra váltása a 2003-tól 2009-ig alkalmazott számítással (10-8-6-5-4-3-2-1) folytatódik.

Folytatódik a versenyzők rangsorolása a világbajnoki helyezéseik alapján, ezúttal az 1991-től 2002-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1 rendszerben.

A világbajnokság lezárultával ideje frissíteni az éremtáblázat mellett a másik összegző ranglistát, a szuperbajnokságot is. Itt a versenyzők világbajnoki helyezései után jár a futamhelyezésekhez hasonló pontszám. Mivel a pontozási rendszer többször változott a világbajnokság hét évtizede alatt, így…