A versenyzők világbajnoki helyezéseinek pontozása a 2010 óta használatos 25-18-15-12-10-8-6-4--2-1 rendszerrel fejeződik be (az olyan bonyolításokat, mint duplapontos zárófutam, leggyorsabb kör vagy sprint, ne kavarjuk bele, hiszen szezonokra nézve nem is igazán értelmezhetők). Néhány hét múlva…

A világbajnoki helyezéseket pontozó sorozat folytatódik az 19991-től 2002-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1-es számítással.

Lassan ébredezik a Forma-1 a téli szünetből, már megvannak az új autók bemutatásának időpontjai. Előtte még tekintsünk kicsit vissza, lássuk, hogy áll a versenyzők rangsorolása a világbajnoki dobogós helyezések alapján.

A versenyzők világbajnoki helyezéseinek pontokra számítása a 2010 óta használt 25-18-15-12-10-8-6-4-3-2-1 rendszerrel fejeződik be (a szezonvégi duplát, leggyorsabb kört meg sprinteket ne keverjük bele, nehezen lehetne értelmezni ebben a viszonylatban).  Jövő hét végén pedig indul a szezon, év…

A világbajnoki helyezéseket pontozó sorozat harmadik részében a 2003-tól 2009-ig használt 10-8-6-5-4-3-2-1 rendszer alapján történik a számítás.

Világbajnok versenyzők neve aláhúzva, a 2022-es szezon résztvevői dőlt betűvel.A világbajnoki helyezéseket pontozó ranglisták sorozata az 1991-től 2022-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1-es rendszerrel folytatódik.

Az induló új szezon felvezetéseképpen tekintsük át, hogyan állnak a versenyzők a világbajnoki helyezéseket pontokra váltó ranglistán. Elsőként lássuk az 1961-től 1990-ig alkalmazott 9-6-4-3-2-1 rendszerű pontozást. 

A versenyzői világbajnoki helyezéseket pontozó sorozat a végére a 2010-ben bevezetett 25-18-15-12-10-8--6-4-2-1-es pontrendszerrel (a leggyorsabb kört ne keverjük bele, bár talán lehetne valahogy azt is).

A világbajnoki helyezések pontokra váltása a 2003-tól 2009-ig alkalmazott számítással (10-8-6-5-4-3-2-1) folytatódik.

Folytatódik a versenyzők rangsorolása a világbajnoki helyezéseik alapján, ezúttal az 1991-től 2002-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1 rendszerben.