A versenyzők világbajnoki helyezéseink pontozása az 1991-től 2002-ig használt 10-6-4-3-2-1 rendszerben folytatódik.

Amíg tart a holtszezon, üssünk el még az időt egy kis összegzéssel: jöjjön a versenyzők világbajnoki helyezéseit pontozó ranglista. Elsőként szokás szerint az 1961-től 1990-ig alkalmazott 9-6-4-3-2-1 pontrendszer szerint.

A Spanyol Nagydíjat eleinte Pedralbesben rendezték két alkalommal az ötvenes években, majd 1968-tól Jarama és Montjuïc váltotta egymást, míg utóbbin az 1975-ös tragédia után meg nem szüntették a versenyeket, és Jarama lett az állandó helyszín a nyolcvanas évek elejéig. 1986-tól 1990-ig Jerez…

A világbajnoki helyezéseket pontozó sorozat folytatódik az 19991-től 2002-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1-es számítással.

Lassan ébredezik a Forma-1 a téli szünetből, már megvannak az új autók bemutatásának időpontjai. Előtte még tekintsünk kicsit vissza, lássuk, hogy áll a versenyzők rangsorolása a világbajnoki dobogós helyezések alapján.

A Francia Nagydíj volt a Grand Prix-versenyzés történetének első futama 1906-ban (Szisz Ferenc győzelmével a Renault színeiben), a Forma-1-es világbajnokság programjának is része volt az 1950-es kezdetektől, többször vándorolva. A Le Castellet-i Paul Ricard pályán 1971-ben rendezték első alkalommal,…

A versenyzői világbajnoki helyezéseket pontozó sorozat a végére a 2010-ben bevezetett 25-18-15-12-10-8--6-4-2-1-es pontrendszerrel (a leggyorsabb kört ne keverjük bele, bár talán lehetne valahogy azt is).

A világbajnoki helyezések pontokra váltása a 2003-tól 2009-ig alkalmazott számítással (10-8-6-5-4-3-2-1) folytatódik.

Folytatódik a versenyzők rangsorolása a világbajnoki helyezéseik alapján, ezúttal az 1991-től 2002-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1 rendszerben.

A világbajnokság lezárultával ideje frissíteni az éremtáblázat mellett a másik összegző ranglistát, a szuperbajnokságot is. Itt a versenyzők világbajnoki helyezései után jár a futamhelyezésekhez hasonló pontszám. Mivel a pontozási rendszer többször változott a világbajnokság hét évtizede alatt, így…