A Kínai Nagydíj 2004-ben került a versenynaptárba, kezdetben a szezon hajrájában, majd 2009-től áthelyezték a korai szakaszba.

A kezdeti évek leginkább a Ferrarinak hoztak sikereket (többek között itt aratta az utolsó győzelmét Michael Schumacher), majd a McLaren győzelmei következtek. A hibrid érával pedig a Mercedes uralta a pályát, elsősorban Lewis Hamilton révén, de még 2012-ben Nico Rosberg itt szerezte az első győzelmüket is a 2010-es visszatérés óta. Mellettük időnként szóhoz jutott a Red Bull Racing is, amelynek legelső győzelme ugyancsak ezen a pályán született Sebastian Vettel révén 2009-ben, a tavalyi versenyt pedig Max Verstappennel szintén ők nyerték, sprinttel együtt. Az Alpine elődje, a Renault 2005-ben nyert Kínában, akkor egyúttal a konstruktőri címet is ünnepelhették.

A mostani futam kérdése, hogy a McLaren átmenti-e a Melbourne-ben látott fölényét, és 14 év után tud-e újra nyerni Shanghaiban, vagy meglepik őket? A sprintidőmérőn már sikerült.

A szezonnyitó Ausztrál Nagydíj után egy héttel máris itt a következő verseny, a Kínai Nagydíj. Ráadásul sprinthétvége, így a sprintidőmérőn itteni idő szerint ma reggel már túl is vagyunk.

Kínában 2004-ben rendeztek először nagydíjat, aztán a Covid miatt elmaradt a verseny. Míg más kieső helyszínek egy-két év kihagyás után visszatértek,  Shanghai esetében erre egészen a tavalyi szezonig várni kellett.

A Kínai Nagydíjak legsikeresebb versenyzője Lewis Hamilton, összesen hatszor győzött itt, először 2008-ban (egy évvel a világbajnokságért folytatott versenyben érzékeny veszteséget jelentő kiesése után) a McLarennel, legutóbb 2019-ben Mercedesszel. Idén pedig a Ferrari színeiben már meg is szerezte a rajtelsőséget a sprintre. A tavalyi hétvégén a sprintje sikerült jobban, akkor második lett, az időmérője viszont rémálom lett, így a vasárnapi futamon csak a pontok mentésének örülhetett.

A tavalyi sprintet és futamot egyaránt Max Verstappen nyerte, elsőségét senki sem veszélyeztette. Rajtuk kívül a mezőny harmadik világbajnoka, Fernando Alonso győzött még Kínában, 2005-ben.

A melbourne-i futamot behúzó Lando Norris tavaly a dobogó második fokára állhatott Kínában (a sprintje ráment a rajt utáni hibájára). Csapattársának, Oscar Piastrinak kevésbé sikerült a versenye, miután ütközésbe is keveredett, nyolcadik helyen zár.

Most hétvégén vajon jön az újabb McLaren-győzelem, vagy a sprintidőmérő adhat reményt arra, hogy mások is szóhoz jutnak?

A versenyzők mellett szokás szerint következzen a csapatok szereplésére való visszatekintés.

Az Ausztrál Nagydíj 1985-ben került a versenynaptárba, 1995-ig Adelaide-ben rendezték szezonzáróként. A világbajnoki cím két alkalommal dőlt el ott, 1986-ban a McLarennél versenyző Alain Prost javára a Williams két pilótájával, Nigel Mansell-lel és Nelson Piquet-vel szemben, 1994-ben pedig a Benettonnál versenyző Michael Schumacher javára a Williamsnél versenyző Damon Hill-lel szemben, kettejük emlékezetes ütközését követően. A futamgyőzelmeken abban az időben főként a McLaren és a Williams osztozott, egy-egy alkalommal sikerült a Ferrarinak és a Benettonnak is.

1996-ban került a nagydíj a jelenlegi helyszínére, és attól kezdve a szezon korai szakaszában rendezik, sőt leggyakrabban nyitófutamként. Bár két alkalommal kiesett a járványhelyzet miatt, majd Bahrein átvette a szezonnyitó szerepét, idén újra jöhet a jól megszokott melbourne-i nyitány.

Az Albert Parkban rendezett futamokon a McLaren, a Ferrari, a Williams, a Red Bull Racing, a Mercedes, valamint az Alpine jogelődei, a Renault és a Lotus osztoznak a győzelmeken. Az elmúlt három évben kétszer a Ferrari, egyszer a Red Bull győzött. A konstruktőri címvédő McLarennek utoljára 2012-ben sikerült Ausztrál Nagydíjat nyernie. Idén vajon megtörik a várakozás, akár Lando Norris, akár a hazai pályán versenyző Oscar Piastri révén?

Az itteni idő szerint ma hajnali szabadedzésekkel megkezdődött a Forma-1-es világbajnokság 2025-ös szezonja. A nyitófutam helyszíne ezúttal az elmúlt három évtizedben gyakran megszokott módon újra a melbourne-i Albert Park, ahol a  jelenlegi pilóták közül is többen debütáltak, idén pedig csatlakozik hozzájuk a Forma-2 tavalyi szezonjának első két helyezettje, Gabriel Bortoleto és Isack Hadjar, valamint Andrea Kimi Antonelli.

Az egy évvel korábbi helyzettel ellentétben idén alaposan megkavart mezőnyben más ifjoncokat is köszönthetünk: a tavaly év végén már lehetőséget kapó Jack Doohan (akinek Oscar Piastri mellett a másik hazai versenyző, és azon izgulhat, hogy be is fejezhesse ezt a szezont), a helyettesítőből állandó versenyzővé lett Oliver Bearman, továbbá Liam Lawsonnak megkapta az esélyt, hogy ezúttal teljes szezont futhasson.

Az előbb felsorolt pilóták még meg sem születtek, amikor Fernando Alonso már bemutatkozott a Forma-1-ben - hol máshol, mint Melbourne-ben. Egy alkalommal nyert Ausztrál Nagydíjat, 2006-ban - Antonelli még ekkor sem született meg! Jelenlegi csapata, az Aston Martin színeiben is állt melbourne-i dobogón két évvel ezelőtt. A mezőny másik veteránja, a hétszeres világbajnok Lewis Hamilton szintén itt mutatkozott be 2007-ben dobogós helyezéssel a McLaren színeiben, majd egy évvel később már győzött, a másik itteni győzelmét tíz évvel ezelőtt szerezte, Mercedesszel. Azzal a Mercedesszel, amelyet 12 év és hat világbajnoki cím után hagyott el a Ferrariért.

Tavaly Carlos Sainz győzött még Ferrarival, idén a Williamsszel erre kevesebb esélye lehet. A címvédő Max Verstappen (ő és Sainz is itt mutatkozott be tíz éve, még csapattársakként) tavaly technikai probléma miatt kiesett, pont a két évvel korábbi ausztrál verseny után újra. A kettő között a tavalyelőtti versenyt megnyerte. Három éve Charles Leclerc győzött.

Verstappen tavalyi első számú üldözője, Lando Norris tavaly harmadik lett, a csapattárs Piastri előtt. Lássuk, idén vajon melyikük örülhet. Új szezonra fel!

A világbajnoki helyezéseket pontokra váltó sorozat végén a konstruktőröket a 2010 óta alkalmazott 25-18-15-12-10-8-6-4-2-1 rendszerben értékeljük (az olyan bonyolításokat, mint duplapontos zárás, leggyorsabb kör vagy sprint, ne keverjük bele).

Hétvégén pedig elkezdődik az újabb szezon, amelynek végén meglátjuk, hogy ki mennyit tud hozzátenni az eredményeihez. Versenyekre fel!

A csapatok pontozása a versenyzők világbajnoki helyezései alapján a 2003-tól 2009-ig alkalmazott 10-8-6-5-4-3-2-1 rendszerben folytatódik.

A csapatok pontozása a versenyzők világbajnoki helyezései alapján folytatódjon az 1991-től 2002-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1-es pontozással.

Az új szezon kezdete előtt gyorsan tekintsük át a csapatok pontozását is a versenyzőik világbajnoki helyezései után. Kezdjük itt is az 1961-től 1990-ig alkalmazott 9-6-4-3-2-1-es pontrendszerrel.

A versenyzői világbajnoki helyezések pontozása a 2010 óta alkalmazott 25-18-15-12-10-8-6-4-2-1 rendszerrel ér véget (a leggyorsabb körrel itt ne bonyolítsuk, főleg, hogy idén el is törölték a pontozását).

Most pedig jöhetnek az új szezon előszeleként az autóbemutatók, aztán egy hónap múlva a versenyek is, év végén pedig megláthatjuk, ki mennyivel fog itt előrelépni.

A versenyzők világbajnoki helyezéseinek pontozása a 2003-tól 2009-ig alkalmazott 10-8-6-5-4-3-2-1 rendszerrel folytatódik.