Az Amerikai Egyesült Államokban a Forma-1 kezdeti évtizedében rendszeresen rendeztek futamot (bár eleinte ez csupán a világbajnoki értékelésbe számító Indy 500-at jelentette), de nem mindegyiket hívták United States Grand Prix-nek, főleg, hogy időnként egy évben kettőt, sőt egy alkalommal hármat is…

Japán Nagydíjat első alkalommal 1976-ban rendeztek, akkor még Fujiban, és szezonzáróként rögtön a világbajnokság döntő futama lett a McLarennél versenyző James Hunt és a Ferrari legendás versenyzője, Niki Lauda között, utóbb a Rush című filmben is feldolgozva. A helyszínnek viszont nem sikerült…

A Zanvoortban rendezett Holland Nagydíj 1952-ben került a világbajnokság versenynaptárába, egy-két kihagyással 1985-ig nagyjából folyamatosan maradt is. A legsikeresebb versenyző négy győzelmével Jim Clark volt, a legendás Team Lotus színeiben. A jelenlegi mezőnyből a Ferrari, a McLaren és a…

A Francia Nagydíj volt a Grand Prix-versenyzés történetének első futama 1906-ban (Szisz Ferenc győzelmével a Renault színeiben), a Forma-1-es világbajnokság programjának is része volt az 1950-es kezdetektől, többször vándorolva. A Le Castellet-i Paul Ricard pályán 1971-ben rendezték első alkalommal,…

A Kanadai Nagydíj egy-egy kisebb megszakítást leszámítva 1967 óta szerepel a Forma-1-es világbajnokság programjában, 1978-tól pedig a montréali Île Notre-Dame a helyszín. Az első itteni versenyt hazai pilóta, a Ferrarinál versenyző Gilles Villeneuve nyerte, aki korai halála után a pálya névadója…

A Spanyol Nagydíj a Forma-1-es világbajnokság hét évtizede alatt néhányszor bekerült a versenynaptárba és ki is került onnan, a helyszín is váltakozott. Az ötvenes években két alkalommal rendezték meg a katalóniai Pedralbesben, egy-egy Alfa Romeo- és Ferrari-győzelmet hozva. A hatvanas évek végétől…

A versenyzői világbajnoki helyezéseket pontozó sorozat a végére a 2010-ben bevezetett 25-18-15-12-10-8--6-4-2-1-es pontrendszerrel (a leggyorsabb kört ne keverjük bele, bár talán lehetne valahogy azt is).

A világbajnoki helyezések pontokra váltása a 2003-tól 2009-ig alkalmazott számítással (10-8-6-5-4-3-2-1) folytatódik.

Folytatódik a versenyzők rangsorolása a világbajnoki helyezéseik alapján, ezúttal az 1991-től 2002-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1 rendszerben.

 Véget ért a hibrid éra legizgalmasabb szezonja, a 2021-es, így ideje az összegző statisztikákat frissíteni. Az éremtáblázat számítása ismerős lehet az olimpiái statisztikákból, ahol az országokat rangsorolják hasonló módon: itt a versenyző világbajnoki helyezései jelentik a számítás alapját, tehát…