A Japán Nagydíj 1976-ban került be először a versenynaptárba, és rögtön a világbajnokság döntő futama lett: akkor az esős futamon kockáztatni merő James Hunt, a McLaren pilótája ünnepelhetett az azévi balesete után inkább óvatosságból kiálló Niki Laudával, a Ferrari klasszisával szemben. A két…

A Forma-1-es világbajnokság versenynaptárában az 1950-es indulás óta mindig megtalálható az Olasz Nagydíj, a helyszín is rendre Monza volt, leszámítva az 1980-es imolai kitérőt. Így a száguldós pálya a sportág egyik szentélyévé vált, főleg, hogy a legnagyobb múltú csapat, a Ferrari számára az itteni…

A zandvoorti Holland Nagydíj 1952-ben került be először a Forma-1-es világbajnokság programjába, és néhány kisebb megszakítást leszámítva 1985-ig rendszeresen megrendezték. A Ferrari és a McLaren számos győzelmet szerzett az akkori versenyeken, egy-egy alkalommal a Mercedesnek és a Williamsnek is…

Silverstone, ahova a Forma-1 "hazatér". Azért is, mert 1950-ben itt rendezték az első világbajnoki futamot, amin három Alfa Romeo végzett a dobogón, és azért is, mert több csapat is brit licenccel versenyez vagy Nagy-Britanniában tartja a székhelyét. A "leghazaibb" csapatnak az Aston Martin…

Ausztriában első alkalommal 1964-ben rendeztek Forma-1-es világbajnoki futamot, de az 1964-es verseny a zeltwegi reptéri pályán egyszeri alkalomnak bizonyult. 1970-től viszont a közeli Östterichringnek sikerült tartósabban gyökeret vernie. Az itteni versenyeken gyakran születtek meglepetésgyőzelmek…

A Spanyol Nagydíj első alkalommal 1951-ben szerepelt a Forma-1-es világbajnokság versenynaptárában, akkor Pedralbesben az Alfa Romeo pilótája, Juan Manuel Fangio győzött. Később hol kikerült, hol visszakerült, hol helyszínt váltott, míg nem került 1991-ben a Circuit de Catalunyára. Mivel a pályát…

A versenyzők világbajnoki helyezéseinek pontokra számítása a 2010 óta használt 25-18-15-12-10-8-6-4-3-2-1 rendszerrel fejeződik be (a szezonvégi duplát, leggyorsabb kört meg sprinteket ne keverjük bele, nehezen lehetne értelmezni ebben a viszonylatban).  Jövő hét végén pedig indul a szezon, év…

A világbajnoki helyezéseket pontozó sorozat harmadik részében a 2003-tól 2009-ig használt 10-8-6-5-4-3-2-1 rendszer alapján történik a számítás.

Világbajnok versenyzők neve aláhúzva, a 2022-es szezon résztvevői dőlt betűvel.A világbajnoki helyezéseket pontozó ranglisták sorozata az 1991-től 2022-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1-es rendszerrel folytatódik.

Az induló új szezon felvezetéseképpen tekintsük át, hogyan állnak a versenyzők a világbajnoki helyezéseket pontokra váltó ranglistán. Elsőként lássuk az 1961-től 1990-ig alkalmazott 9-6-4-3-2-1 rendszerű pontozást.