A Francia Nagydíj nagy hagyományokkal rendelkező autóverseny, hiszen ez volt 1906-ban az első Grand Prix nevet viselő futam, amit Szisz Ferenc nyert meg a Renault színeiben. A Renault ezúttal motorgyártóként, valamint az Alpine márkájának a csapatával van jelen a mezőnyben.
A Francia Nagydíj a világbajnokság alapításától kezdve szerepelt a versenynaptárban, az évtizedek során hét különböző helyszínen is megfordult. Le Castellet-ben, a Paul Ricard pályán 1971-ben rendezték először, utána váltogatások után 1985-től 1990-ig állandónak mondható helyszíne lett a versenynek. 1991-től Magny-Cours vette át a rendezést, egészen 2008-ig. Utána viszont a Francia Nagydíj kikerült a programból, egy évtizedet kellett várni a visszakerülésére, újra a Paul Ricard-on. Tavaly a világjárvány miatt maradt el a futam, idén újra megrendezik.
A Francia Nagydíjak legeredményesebb versenyzője Michael Schumacher, aki nyolcszor győzött Magny-Cours-ban (ez a rekordot tavaly érte utol Lewis Hamilton a Hungaroringen), kétszer a Benetton, hatszor a Ferrari színeiben. Utána Alain Prost következik hat győzelemmel, három különböző pályán (köztük háromszor Le Castellet-ben), négy különböző csapattal (Renault, McLaren, Ferrari, Williams).
Az elmúlt két Le Castellet-i futamon sima győzelmet szerzett a Mercedes Hamilton révén. Folytatódnak az itteni sikereik vagy itt is meglepi őket a Red Bull Racing?
Mercedes
A régi csapattal csupán egy Francia Nagydíjon vettek részt, de az fontos mérföldkőnek számított: 1954-ben Reims-ben mutatkoztak be a Forma–1-es világbajnokságban, és rögtön győzelemmel tették le névjegyüket a Maseratitól év közben átigazoló Juan Manuel Fangio révén. Sőt, Karl Kling második helyével kettős győzelem született.
Le Castellet-ben 2018-ban az első sorból indultak: Hamilton győzött, Bottas a rajtnál koccant Vettellel és defektet kapott, hetedik helyen végzett. Tavalyelőtt első sorból rajtolva sikerült a kettős győzelem, ismét Hamilton nyert, ezúttal Bottas előtt.
Red Bull
2005-től 2008-ig Magny-Cours-ban indultak Francia Nagydíjakon. 2005-ben David Coulthard tizedik lett, Christian Klien kiesett. 2006-ban Coulthard kilencedik, Klien 12. helyen végzett. 2007-ben Mark Webber és Coulthard 12-13. helyen értek be. 2008-ban Webber hatodik helyével szerezte első franciaországi pontjaikat, Coulthard kilencedik lett.
A Paul Ricard-on 2018-ban Verstappen második, Ricciardo negyedik lett. Tavalyelőtt Verstappen az időmérőn és futamon is negyedik lett, Gasly kilencedik rajthelyről indulva Ricciardo időbüntetése révén tizedik helyen végzett.
McLaren
Első alkalommal 1968-ban, Rouenban indultak Francia Nagydíjon. Denny Hulme ötödik, Bruce McLaren nyolcadik lett, de még csak előbbi ért pontot. Az első le castellet-i versenyen 1971-ben nem sikerült a pontszerzés: Peter Gethin kilencedik lett, Hulme kiesett. Ugyancsak nulláztak 1973-ban: Hulme nyolcadik helyen végzett, Jody Scheckter kiesett. 1975-ben Jochen Mass harmadik lett Emerson Fittipaldi előtt. 1976-ban James Huntnak sikerült megnyernie a versenyt. 1977-ben Dijonban, majd 1978-ban a Paul Ricard-on Hunt harmadik lett. Az 1980-as futamon nem szereztek pontot: John Watson hetedik lett, Alain Prost kiesett. 1981-ben Dijonban Watson másodikként állhatott dobogóra. 1982-ben a Paul Ricard-on nullapontos verseny jött: Niki Lauda nyolcadik lett, Watson kiesett. 1983-ban egyikük sem ért célba. 1984-ben Lauda nyerte a dijoni futamot, Prost hetedikként lemaradt a pontszerzésről. 1985-ben újra a Paul Ricard-on Prost harmadik lett, Lauda váltóhibával kiesett. 1986-ban Prost második, Keke Rosberg negyedik helyezést ért el. 1987-ben Prost harmadik lett, Stefan Johansson hetedikként nem kapott pontot. 1988-ban kettős győzelmet értek el, Prost nyert Ayrton Senna előtt. 1989-ben ismét Prost győzött, Senna a differenciálmű problémái miatt már a futam elején kiállt. 1990-ben Senna harmadik, Gerhard Berger ötödik lett.
Magny-Cours-ban 1991-ben Senna harmadik lett, Berger motorhibával kiállt. 1992-ben egyikük sem ért célba: Senna a rajt után ütközött Schumacherrel, Bergernek a motor adta meg magát. 1993-ban Senna negyedik, Michael Andretti hatodik lett. 1994-ben Mika Häkkinen és Martin Brundle motorhibával kiestek, 1995-ben Häkkinen és Mark Blundell pontzónán kívül értek célba. 1996-ban Häkkinen ötödik lett Coulthard előtt. 1997-ben mindketten kiestek: Mika motorhibával, Coulthard pedig az utolsó körben második helyen haladva ütközött Alesivel. A versenytáv révén hetediknek könyvelték el, a pontszerzése azon ment el, hogy Ralf Schumacher visszavette a körhátrányát bátyjától. 1998-ban a Ferrarik a megismételt startnál lerajtolták őket, Häkkinen harmadik lett, míg Coulthard hatodik, miután a tankolásnál meggyűlt a baja a töltőcsővel. 1999-ben a káoszfutamon a negyedik helyről induló Coulthard elektronikai hibával kiállt, Häkkinen a 14. helyről indulva második lett az egy kerékcserét megspóroló Heinz-Harald Frentzen mögött. 2000-ben Coulthard üldözte Michael Schumachert, akinek védekezésével kapcsolatban a középső ujjával nyilvánított véleményt. Aztán sikerült megelőznie és megnyernie a futamot, később a német ki is esett mögüle, így Häkkinen második helye kettős győzelmet hozott. 2001-ben Coulthard harmadik, Häkkinen hatodik helyen végzett. 2002-ben kettős dobogót hozott össze a csapat, Kimi egy ideig vezetett is, de egy kicsúszás után második lett Schumacher mögött és Coulthard előtt. 2003-ban 4-5. helyen végeztek Kimi, Coulthard, 2004-ben pedig 6-7. helyen Coulthard, Kimi sorrendben. 2005-ben a tíz hely hátrasorolással induló Kimi harmadik lett, Montoya kiesett. 2005-ben Kimi ötödik helyen végzett, míg az Indianapolis után távozó Juan Pablo Montoyát felváltó Pedro de la Rosa hetedik lett. 2007-ben Hamilton harmadik, a Q3-ban mért idő hiányában tizedik helyről induló Alonso hetedik helyen futott be. 2008-ban Kovalainen negyedik, a Kanada után tíz hely büntetést magával hozó Hamilton tizedik lett, utóbbiért még nem járt pont.
2018-ban Stoffel Vandoorne 12. helyen végzett, Alonso a felfüggesztés sérülése miatt két körrel a vége előtt kiesett, a megtett táv révén 16. helyezettnek jegyezték. Tavalyelőtt a harmadik sorból rajtolva Sainz hatodik, Norris – Ricciardo büntetése után – kilencedik lett.
Aston Martin
2018-ban az előd Force India mindkét pilótája kiesett: a hazai pályán versenyző Ocon a rajt után Gaslyval ütközve, Pérez motorhiba miatt. Tavalyelőtt a Racing Point színeiben Pérez és Stroll 12–13. helyen végeztek.
Alpine
A csapat jogelődjének, a Benettonnak a Paul Ricard pályán nem sikerült a dobogó, Magny-Cours-ban viszont kétszer nyertek: 1994-ben és 1995-ben Michael Schumacher révén.
2002-től 2008-ig Renault gyári csapat indult Magny-Cours-ban. 2005-ben Alonso szerzett hazai győzelmet a csapatnak.
A Paul Ricard-on 2018-ban Sainz és Nico Hülkenberg 8-9. helyen végeztek. Tavalyelőtt Ricciardo eredetileg hetediknek ért be, de két időbüntetést is kapott (pályaelhagyásból előnyszerzés és veszélyes visszatérés miatt), így végül Hülkenberg nyolcadik, Ricciardo 11. lett.
Ferrari
Az első világbajnoki szezonban, 1950-ben a reimsi-i futamra ugyan nevezték Alberto Ascarit és Luigi Villoresit, de mindkettejüket visszaléptették. A következő évben már elindultak, és két dobogós helyezést értek el: Ascari és José Froilán González versenyzőcserével másodikak lettek, Villoresi harmadik. 1952-ben Rouenban kettős győzelmet szereztek Ascari és Nino Farina révén. 1953-ban újra Reims-ben Mike Hawthorn szerezte első győzelmét. 1956-ban érték el a következő kettős győzelmüket a versenyen: Peter Collins nyert Eugenio Castellotti előtt, míg Fangio negyedik lett. 1957-ben Rouenban kettős dobogó sikerült Luigi Musso második és Collins harmadik helyével. 1958-ban Hawthorn másodjára nyert Reims-ben, ez volt egyetlen győzelme a szezon során – de ez is elegendőnek bizonyult év végén a világbajnoki címhez. 1959-ben újabb kettős győzelem következett, ezúttal Tony Brooks nyert Phil Hill előtt. Az 1961-es futamon emlékezetes Ferrari-győzelem született, bár nem a Scuderia színeiben: privát nevezésű autóval Giancarlo Baghetti megnyerte az első világbajnoki futamát. Az 1962-es roueni versenyt a csapatnak ki kellett hagynia az olaszországi fémmunkások sztrájkja miatt. 1965-ben az első Charade pályán tartott futamon John Surtees lett harmadik, 1966-ban pedig az utolsó reimsi versenyen Mike Parkes második. 1968-ban az utolsó roueni futamon Jackie Ickx szerezte pályafutása első győzelmét.
1971-ben volt az első Francia Nagydíj a Paul Ricard pályán, Ickx és Clay Regazzoni is kiesett. 1974-ben az első dijoni futamon sikerült a kettős dobogó: Lauda második lett Regazzoni előtt. Újra a Paul Ricard-on 1975-ben Lauda győzött, 1976-ban viszont kettős kiesés jött. 1978-ban ismét a Paul Ricard volt a soros, Gilles Villeneuve és Carlos Reutemann is pontzónán kívül értek célba. 1979-ben Dijonban Villeneuve második lett. 1980-ban újra a Paul Ricard pályán Villeneuve nyolcadik helyen végzett, ami akkor még nem ért pontot, Jody Scheckter pedig mindössze 12. lett. A következő itteni futamon 1982-ben két hazai pilótával indultak: Didier Pironi harmadik lett Patrick Tambay előtt. 1983-ban Tambay ismét negyedik helyezést ért el, a honfitárs René Arnoux hetedik helyéért még nem járt pont. 1985-ben Johansson negyedik lett, Michele Alboreto kiesett. 1986-ban nem szereztek pontot: Alboreto nyolcadik helyen végzett, Johansson a turbó problémái miatt feladta a versenyt. 1987-ben Alboreto a motor, Berger a felfüggesztés hibája miatt em ért célba, 1988-ban viszont Alboreto harmadik lett Berger előtt. 1989-ben Nigel Mansell lett második, Berger kuplungproblémával kiesett. 1990-ben a legutóbbi le castellet-i futamon a hazai versenyző, Alain Prost szerezte meg a Ferrari 100. világbajnoki futamgyőzelmét. Az élről induló Mansell motorhibával kiállt, 18. helyezettnek jegyezték.
1991-től 2008-ig Magny-Cours-ban voltak a Francia Nagydíjak. 1991-ben Prost hozott egy második helyet. 1994-ben pedig Berger lett harmadik. 1991-től 1995-ig Jean Alesi révén indítottak újabb hazai pilótát, aki ebben az időszakban kétszer szerzett a versenyen pontot: 1991-ben negyedik, 1995-ben ötödik lett. 1996-ban nullázott a csapat, Michael Schumacher autója már a felvezető körben megadta magát, Eddie Irvine versenyének váltóhiba vetett véget. Ezután viszont jobbára sikeres futamok következtek: 1997-ben Schumacher győzött, Irvine harmadik lett, 1998-ban pedig jó rajt után kettős győzelmet hoztak össze, ami majdnem nyolc év után (1990 Spanyol Nagydíj) sikerült újra a Scuderiának. 1999-ben az esős káoszfutam kevésbé sikerült jól, leginkább arról maradt „emlékezetes” a csapat produkciója, hogy Irvine-nak elsőre három kereket vittek a boxkiállásnál. Végül Schumacher ötödik lett, miután Irvine maga elé engedte. 2000-ben Schumacher élről indult, de előbb Coulthard megelőzte, majd motorhiba miatt kiállni kényszerült, Rubens Barrichello harmadik helyezést ért el. 2001-ben Schumachernek újra sikerült nyernie, amivel egyre inkább érett a hungaroringi bajnokavatás, Barrichello megismételte harmadik helyezését. 2002-ben még ennyit sem kellett várni a bajnoki címre: a 17 futamos szezon 11. versenyén megvolt az esély, hogy Schumacher bebiztosítsa, élt is vele. Bár egy ideig egy áthajtásos büntetés következtében veszélyben forgott a győzelem, Kimi kicsúszása után újra élre állt, és meglett a Fangio rekordjának beállítását jelentő ötödik világbajnokság. Barrichello futama nem alakult ilyen jól, elrajtolnia sem sikerült. 2003-ban Schumacher harmadik lett a két Williams mögött és Kimi előtt, Barrichello hetedik helyen végzett. 2004-ben mindkét versenyző dobogóra állt: Schumacher győzött, Barrichello harmadik lett. 2005-ben Schumacher állhatott az év során gyengélkedő Ferrarival a dobogó harmadik fokára, Barrichello kilencedik helye még nem ért pontot. Ezután hármas győzelmi sorozat következett, mind a három más-más pilótával. 2006-ban Schumacher immár nyolcadszor nyert a Francia Nagydíjon és Magny-Cours-ban, ami mind az egy nagydíjon, mind az egy pályán szerzett győzelmekben rekordot jelent. Felipe Massa harmadik lett. 2007-ben és 2008-ban kettős győzelmet ért el a Räikkönen–Massa páros, előbbi szezonban Kimi, utóbbiban Massa győzött (ekkor Kiminek problémái voltak a kipufogócsővel).
A Paul Ricard-on 2018-ban Kimi Ricciardo megelőzés után harmadik, Vettel a rajt utáni ütközést követően felzárkózva ötödik lett. Tavalyelőtt Leclerc a második sorból rajtolva a dobogó harmadik fokára állhatott, Vettel hetedik helyről indulva a két McLaren megelőzésével ötödik lett, a futam végén leggyorsabb kört teljesítve.
AlphaTauri
Az előd Toro Rossónak Magny-Cours-ban nem sikerült pontot szereznie. Le Castellet-ben 2018-ban Gasly a rajt után ütközve kiesett, a hivatalosan 35 rajthely büntetéssel induló Brendon Hartley 14. helyen végzett. Tavalyelőtt az elhasznált erőforráselemek miatt utolsó sorból rajtoló Danyiil Kvjat és Alexander Albon 14–15. helyen végeztek.
Alfa Romeo
A régi Alfa Romeo csapat ott volt az első Francia Nagydíjon 1950-ben Reims-ben, és kettős győzelmet értek el: Juan Manuel Fangio nyert Luigi Fagioli előtt, míg Farina negyedik lett az akkoriban is pontot érő leggyorsabb körrel. 1951-ben Fagioli és Fangio versenyzőcserével nyertek, így a pontok felét kapták meg, utóbbi megfutotta a leggyorsabb kört is. Fagioli ezzel megszerezte első és egyetlen világbajnoki futamgyőzelmét, és felállította a legidősebb győztes rekordját is, ennek ellenére megsértődött az autó átadására szólító csapatutasítás miatt, és nem indult több Forma–1-es futamon.
A második Alfa Romeo csapat 1979-től 1985-ig Dijonban és a Paul Ricard-on vett részt Francia Nagydíjakon, de nem szereztek pontokat.
A jogelőd Sauber 1993-tól 2008-ig Magny-Cours-ban indult Francia Nagydíjakon,az utolsó három alkalommal már BMW Sauberként. 1994-ben Frentzen, 2007-ben Robert Kubica lett negyedik. Emlékezetes eredmény volt még az 1999-es esős időmérőn Alesi második rajthelye, de a futamon kiesett.
A 2018-as Francia Nagydíjon a Paul Ricard-on az Alfa Romeo Sauber színeiben Leclerc a Q3-ba jutott és tizedikként pontot szerzett, Marcus Ericsson 13. helyen végzett. Tavalyelőtt már az Alfa Romeo színeiben az időmérőn Giovinazzi jutott a Q3-ba, de előnytelen gumistratégia miatt a 16. helyen végzett, Kimi viszont pontot szerzett, Ricciardo büntetése után hetedik lett.
Haas
2018-ban mindkét versenyző bejutott a Q3-ba, bár Romain Grosjean kicsúszott és nem tudott mért kört futni. A futamon Kevin Magnussen hatodik, Grosjean 11. lett. Tavalyelőtt Magnussen 17. helyen végzett, Grosjean a 47. körben kiállt.
Williams
Első Francia Nagydíjuk 1977-ben volt Dijonban, March kasztnival, de Patrick Nève nem kvalifikálta magát. 1978-ban immár a Paul Ricard-on és saját konstrukciójú autóval Alan Jones ötödik lett. 1980-ban Jonesnak sikerült nyernie, Reutemann hatodik lett. 1982-ben és 1983-ban Keke Rosberg ötödik helyen végzett, utóbbi évben a hazai pályán induló csapattárs Jacques Laffite előtt. 1985-ben Mansell egy defekt miatti balesetben megsérült az időmérőn, így nem indulhatott el a futamon. Rosberg második helyezést ért el. 1986-ban Mansell megnyerte a versenyt, Nelson Piquet harmadik lett. 1987-ben Mansell megismételte a diadalát, és ezúttal Piquet révén a kettős győzelem is meglett. 1988-ban Mansell a felfüggesztés sérülése, Riccardo Patrese fékhiba miatt kiesett. 1989-ben Patrese harmadik lett, Thierry Boutsen váltóhibával kiállt. 1990-ben Patrese hatodik helyen végzett, Boutsennek ezúttal motorhibája volt.
Magny-Cours-ban 1991-ben Mansell megnyerte az első ottani futamot, az élről induló Patrese ötödik helyen végzett. 1992-ben kettős győzelmet értek el Mansell, Patrese sorrendben. 1993-ban Prost húzta be a hazai győzelmet Dijon és Le Castellet után azon a pályán is, Damon Hill harmadik lett. 1994-ben Hill élről indulva második helyen végzett. Mansell egy hétvége erejéig visszatért az IndyCarból, az első sorból rajtolt, a futamot váltóhiba miatt kellett feladnia. 1995-ben Hill ismét második lett, ezúttal a csapattárs Coulthard előtt. 1996-ben végre sikerült Hillnek megnyernie a versenyt, Jacques Villeneuve pedig gondoskodott a kettős győzelemről. 1997-ben Frentzen második, Villeneuve negyedik lett. 1998-ban Villeneuve ismét negyedik helyezést ért el, míg Frentzen pontszerzésre esélytelenül a 15. helyen végzett. 1999-ben a káoszfutamon Ralf Schumacher negyedik lett (bátyja előtt), Alessandro Zanardi motorhibával kiesett. 2000-ben Ralf ötödik, Jenson Button - pont nélkül – nyolcadik helyen végzett. 2001-ben Ralf élről indulva második lett testvére mögött, Montoya motorhiba miatt kiállt. 2002-ben Montoya szerezte meg a pole-t, de ezúttal sem sikerült győzelemre váltani, negyedik helyen végzett Ralf előtt. 2003-ban viszont Ralfnak sikerült az első helyről indulva megnyernie a futamot, Montoya második helye pedig a csapat – mindezidáig? – utolsó kettős győzelmét jelentette. 2004-ben Montoya nyolcadik lett, az Indianapolisban megsérült Ralf helyett beugró Marc Gené tizedik, de még csak előbbi ért pontot. A következő években rendre nullázott a csapat: 2005-ben Webber 12., Nick Heidfeld 14. lett; 2006-ban Nico Rosberg 14. helyen végzett, Webber kiesett; 2007-ben Rosberg kilencedik, Alexander Wurz 14. lett; 2008-ban Nakajima Kazuki és Rosberg 15-16. helyen végeztek.
A Paul Ricard-on 2018-ban Szergej Szirotkin 15. helyen végzett, öt másodperc büntetéssel a biztonsági autó mögötti indokolatlan lassú haladásért; Stroll defekt miatt kiesett, 17. helyezettként jegyezték. Tavalyelőtt Kubica és a hátrasorolva induló Russell 18–19. helyen végeztek. A hatodik körben a két versenyző majdnem egymással ütközött.
