Az Ausztrál Nagydíj 1985-ben került be a Forma-1-es világbajnokság versenynaptárába. Kezdetben Adelaide-ben rendezték a szezonzárókat, amik többnyire levezető futamok lettek, mindössze kétszer dőlt el ott a világbajnoki cím: 1986-ban a McLaren pilótája, Alain Prost javára a Williams versenyzőpárosával (Nigel Mansell, Nelson Piquet) szemben, 1994-ben pedig a benettonos Michael Schumacher javára megint csak a Williams versenyzője, Damon Hill ellenében, az emlékezetes ütközéssel.

1996-ban térben és időben is máshova került a verseny: a melbourne-i Albert Parkban (amely az adelaide-ihez hasonlóan utcai pálya) gyakorta a szezonnyitókat rendezték, de ha mégsem (ahogy idén is), akkor is az év korai szakaszában került sor az itteni futamokra.

A tavalyi Ausztrál Nagydíj a Ferrari sikerét hozta, Charles Leclerc mesternégyest ér el, és 15 év után győzött Melbourne-ben újra a Scuderia (igaz, a másik versenyzőjük, Carlos Sainz nem ért célba). Az Ausztrál Nagydíjak legsikeresebb versenyzője is a Ferrari pilótája, Michael Schumacher összesen négy győzelemmel. A csapatok között is a Ferrari a legsikeresebb Melbourne-ben kilenc győzelmével, míg az Ausztrál Nagydíjon a McLaren a legsikeresebb 11 győzelemmel, bár a legutóbbi 2012-ben volt, és nem valószínű, hogy idén növekedni fog a szám. A Mercedes, amelynek versenyzői ezúttal az első két sorba kvalifikálták magukat, négyszer nyert Melbourne-ben, legutóbb 2019-ben (plusz 2009-ben a jogelőd Brawn GP lepte meg a világot kettős győzelemmel bemutatkozva). A Williams 1996-ban győzött Melbourne-ben, előtte pedig Adelaide-ben nyertek négy alkalommal. Az Alpine-nak a jogelődei, a Benetton, a Renault és a Lotus nyertek Ausztráliában. A Red Bull Racingnek mindössze egy melbourne-i győzelme van eddig 2011-től Sebastian Vettel révén - Max Verstappen ezúttal a pole pozícióból indulhat a következő megszerzéséért, és reménykedhet benne, hogy ezúttal nem lesz problémája, mint a tavalyi futamon vagy a szaúdi időmérőn.

Red Bull

2005-ben itt mutatkozott be az energiaitalos csapat, méghozzá rögtön dupla pontszerzéssel: David Coulthard negyedik, Christian Klien hetedik lett. Egy évvel később Klien nyolcadik helyen végzett, míg Coulthard tizedik helye még nem ért pontot. A következő három versenyen viszont nem sikerült pontokat szerezniük, 2008-ban mindkét versenyző kiesett ütközés miatt (Mark Webber az elején, Coulthard később). 2009-ben Sebastian Vettel ütközött Robert Kubicával, míg Webber 12. lett. 2010-ben Vettel élről indult, de kicsúszott; Webber kilencedik helyen ért célba. Az első – és eddig egyetlen – itteni győzelmükre 2011-ig kellett várniuk, Vettel magabiztosan nyerte a futamot; Webber ötödik lett. 2012-ben Vettel második, Webber negyedik helyezést ért el. 2013-ban Vettel ismét dobogós, ezúttal harmadik, míg Webber – akkor még nem tudtuk – utolsó hazai versenyén hatodik lett. 2014-ben az új fiú, az ugyancsak hazai pályán versenyző Ricciardo második lehetett volna, ha nincs a mizéria az üzemanyag-fogyasztással és a mérő rendszerrel – így azonban diszkvalifikálták, míg Vettel motorhibával feladta a versenyt, vagyis a csapat nullázással kezdte a szezont. 2015-ben Ricciardo hatodik lett, míg a „fiókcsapattól” érkező Danyiil Kvjat műszaki gondok miatt nem rajtolhatott el a futamon. 2016-ban Ricciardo leggyorsabb körrel negyedik helyezést ért el, míg Kvjat a felvezető körben fellépő problémák miatt megint csak nem tudott elindulni. 2017-ben Verstappen ötödik helyről indulva a futamon is ezt a helyezést ért el, egy ideig bezavarva Hamilton és Vettel csatájába; a váltócsere miatt öt rajthely büntetést kapott Ricciardo autója előbb leállt a rajtrácsra menet, így a boxutcából kellett rajtolnia, majd később fel kellett adnia a versenyt. 2018-ban a három hely hátrasorolással induló Ricciardo negyedik helyre jött fel, a megpördülés után visszaeső Verstappen hatodik lett. 2019-ben itt használt a csapat először Honda motort. Verstappen a második sorból rajtolva a dobogó harmadik fokára állhatott, miután a 31. körben megelőzte Vettelt; Gasly viszont Q1-es kieséssel és pont nélkül, 11. helyezéssel mutatkozott be a csapat színeiben. Tavaly Verstappen az első, Pérez a második sorból rajtolt. A rajtnál Pérezt megelőzte Hamilton, akit a 22. körben sikerült visszaelőzni. A biztonsági autó alatt kereket cserélő Russell viszont Pérez elé került, a 36 körben sikerült őt megelőzni. A második helyen álló Verstappen a 39. körben üzemanyag-szivárgással kiállt, így viszont Pérez állhatott a dobogó második fokára.

Ferrari

A Forma–1 legnagyobb múltú csapatához méltóan ott voltak minden Ausztrál Nagydíjon. Az első adelaide-i futamon Stefan Johansson ötödik lett, Michele Alboreto kiesett. A következő évben Johansson szerezte a Scuderia első ausztrál dobogóját, harmadik helyével. Azon a pályán legjobb eredményük az 1987-es kettős győzelem Gerhard Berger, Alboreto sorrendben. 1990-ben összejött még egy kettős dobogó, amikor Nigel Mansell másodiknak futott be Alain Prost előtt. 1994-ben Berger lett második. Az utolsó adelaide-i versenyen (1995) mindkét Ferrari kiesett, Jean Alesi éppen a következő évben Maranellóba érkező Michael Schumacherrel ütközött.

Az első melbourne-i futamon meglepetésre nem Schumacher, hanem Eddie Irvine mutatkozott be dobogós (3.) hellyel a csapatnál, a német világbajnok kiesett.  A következő évben viszont már Schumacher lett második, Irvine a verseny elején ütközött. 1998-ban Schumacher műszaki hiba miatt feladta, Irvine pedig negyedikként lett a McLarenek nagy lekörözésének elszenvedője. Utána viszont sikersorozat következett, 1999-től 2004-ig hatból ötször nyertek: 1999-ben Irvine szerezte pályafutása első győzelmét (Schumacher viszontagságos versenyen nyolc célba érkezőből nyolcadik, pont nélkül), majd Schumacher nyerte sorra a futamot. A 2000-es és a 2004-es Rubens Barrichello második helye révén kettős győzelem volt, 2001-ben Rubinho dobogó harmadik fokán állt, 2002-ben élről indulva kiesett ütközés miatt. Egyedül a 2003-as futam rondított bele a sikersorozatba, az 1999-es nürburgringi verseny után először volt Ferrari-mentes dobogó: Schumacher negyedik helyen végzett, Barrichello kiesett. 2005-ben Barrichello második lett Renault-szendvicsben, Schumacher Nick Heidfelddel ütközve kiesett. A következő évben Schumacher és Felipe Massa is ütközés miatt kényszerült feladni, utóbbi rögtön a rajt után.

2007-ben Kimi Räikkönen győzelemmel mutatkozott be a csapatnál, Massa hatodik lett (motorcsere miatt a rajtrács végéről rajtolva). 2008-ban és 2009-ben egyik versenyzőjük sem ért célba (bár Kimit a megtett táv miatt mindkétszer helyezettnek könyvelték el, 2008-ban nyolcadikként pontot is szerzett). 2010-ben Massának sikerült dobogóra állnia (3. hely), Fernando Alonso előtt. 2011-ben Alonso megismételte a helyezését, Massa hetedik lett. 2012-ben Alonso ötödiknek ért célba, Massa az autója sérülése miatt kiállt. 2013-ban Alonso a dobogó második fokára állhatott, Massa negyedik helyen futott be. 2014-ben Alonso lett negyedik, míg az istállóhoz visszatérő Kimi hetedik helyen végzett. 2015-ben Vettel harmadik hellyel tette le a névjegyét, Kimi versenye viszont elúszott a rosszul rögzített keréken. 2016-ban sikerült lerajtolniuk a Mercedeseket, de a félbeszakítás alatt rosszul választottak gumit, és a későbbi kerékcsere után Vettel mögéjük tért vissza, hiába próbálta megelőzni Hamiltont, ismét harmadik lett. Kimi pedig az előző évi futamhoz hasonlóan ezúttal is kiállni kényszerült. 2017-ben Vettel a második helyről indulva győzött, miután jobban jött ki a kerékcseréből, Kimi negyedik lett. 2018-ban Vettel ismét megnyerte a futamot, kihasználva a virtuális biztonsági autós fázist a kerékcserére, Kiminek pedig ezúttal harmadikként sikerült hozzá csatlakozni a dobogón. 2019-ben második sorból rajtoló Vettel és a csapat színeiben először induló, harmadik sorból rajtoló Leclerc 4–5. helyen futottak be. Tavaly Leclerc mesternégyest elérve győzött (a Scuderiának előtte a 2010-es Szingapúri Nagydíjon sikerült hasonló), a kilencedik helyről rajtoló Sainz a 2. körben kipördült és kavicságyban ragadt.

Mercedes

A 2009-es szezonnyitón nagy meglepetésre a jogelőd Brawn GP, amely utolsó utáni pillanatban nevezett a világbajnokságra, kettős győzelmet ért el Jenson Buttonnal és Barrichellóval.

A gyári csapat első melbourne-i versenyén (2010) mindkét autó pontszerzőként futott be: Nico Rosberg ötödik, Michael Schumacher tizedik helyen. 2011-ben ütközés miatt mindketten kiestek. 2012-ben Rosberg 12. helyen végzett, Schumacher váltóhiba miatt kiállt. 2013-ban Rosberg műszaki hibával kiállt, míg az „új legény”, Hamilton ötödik hellyel mutatkozott be új csapatánál. A 2014-es verseny felemásan alakult: Hamilton hamar kiesett, Rosberg viszont győzelmével megindította az Ezüst Nyilak diadalútját. 2015-ben már teljes volt a csapat öröme, kettős győzelmet arattak, ezúttal Hamilton örülhetett jobban. 2016-ban a rajtot elrontották, de a félbeszakítás alatti gumiválasztásuknak köszönhetően sikerült visszakerülniük Vettel elé, a csapat újabb kettős győzelmet aratott, de az előzőhöz képest fordított felállásban, Rosberggel az élen. 2017-ben megtört a győzelmi sorozat, de a kettős dobogó ezúttal is sikerült: az élről induló Hamilton a kerékcserék után elvesztette a vezető pozíciót, második lett a csapathoz frissen érkezett Bottas előtt. 2018-ban Hamilton ismét második lett élről indulva, miután Vettel a virtuális biztonsági autós fázis alatti kerékcsere révén az élre tudott visszatérni. Bottas viszont a mért kör nélküli Q3 és öthelyes hátrasorolás után nyolcadik tudott lenni. 2019-ben első sorból indulva újra kettős győzelmet értek el: a rajtnál élre álló Bottas nyert, begyűjtve a leggyorsabb körért járó pontot is, a pole-ból induló Hamilton lett a második. Tavaly a harmadik sorból rajtoltak, a startnál sikerült megelőzniük Norrist, sőt Hamiltonnak Pérezt is. A 22. körben Hamiltont megelőzte Pérez, a 24. körben pedig jött a biztonsági autó, ami Russell kezére játszott, mivel ekkor letudhatta a kerékcseréjét, Pérez és Hamilton elé visszatérve. A 36. körben Russellt megelőzte Hamilton, de Verstappen kiesésével meglett a dobogó, Russell és Hamilton 3–4. helyen futottak be.

Alpine

Az adelaide-i versenyeken az enstone-i jogelőd Benetton indult. 1987-ben Thierry Boutsen, 1989-ben Alessandro Nannini harmadik lett. 1990-ben az idősebb Nelson Piquet győzött, 1992-ben pedig Michael Schumacher és Martin Brundle a dobogó két oldalára állhatott. 1994-ben Schumacher Damon Hill-lel ütközve kiesett, de miután a vetélytársa is feladni kényszerült, első világbajnoki címét ünnepelhette. Melbourne-ben „ruhagyáriként” nem sikerült dobogós helyezést elérniük.

2002-ben Melbourne-ben volt a gyári Renault visszatérése, Jarno Trulli és Button is kiesett. 2004-ben már összejött a dobogó Alonso harmadik helye révén, majd a javuló tendencia jegyében két győzelem következett: 2005-ben Giancarlo Fisichella, 2006-ban Alonso győzött. Előbbi alkalmával Alonso a dobogó harmadik fokán csatlakozott az ünnepléshez. A 2010-es évek elején ismét összejött két dobogó: 2010-ben Robert Kubica lett második, 2011-ben pedig immár a Lotus Renault GP színeiben Vitalij Petrov harmadik.

2012-től 2015-ig immár csak Lotusként szerepeltek, elhagyva a Renault-t (2015-re már motorszállítóként is). 2013-ban Kimi Räikkönen megnyerte a szezonnyitót, ami reménykedésre adott okot, de sajna nem követte több győzelem.

2016-ban visszatért csapatként a Renault, a 2018-as versenyük sikerült itt legjobban ebben az időszakban: mindkét versenyző pontot szerzett: Hülkenberg hetedik, Sainz kilencedik lett.

Tavaly a jelenlegi név alatt mindkét versenyző a Q3-ba jutott, bár ott Alonso összetörte az autóját, piros zászlót okozva. A futamon Ocon hetedik, Alonso 17. lett.

McLaren

A Ferrari és a Williams mellett ők azok, akik nem hiányoztak eddig egyetlen Ausztrál Nagydíjról sem. Az első adelaide-i verseny 1985-ben nem sok örömet hozott: a már világbajnok Prost és Niki Lauda is kiesett, utóbbinak ez volt a búcsúversenye. A következőre annál inkább büszkék lehettek: Prost győzelme a címvédést jelentette (egyéniben). Keke Rosberg viszont kiesett a búcsúversenyén. 1987-ben kettős kiesés jött, majd 1988-ban immár Honda motorokkal kettős győzelmet szereztek Prost, Ayrton Senna sorrendben, de a házon belüli világbajnoki csatát már nem befolyásolta. 1989-ben a nagy esőben Prost visszalépett, míg Senna ütközött a Brabhamnél versenyző Martin Brundle-lel. 1990-ben Senna ismét kiesett, de ezután sikersorozat következett a pályán: 1991-ben Senna a nagy eső miatt félpontosan leintett futamot megnyerte, Berger harmadik lett (ezzel meglett a konstruktőri cím is); 1992-ben Senna ütközött Mansell-lel, míg Berger győzelemmel köszönt el a csapattól; 1993-ban (már Honda motor nélkül) Senna tett hasonlóan (és sajnos pályafutása utolsó diadala is lett). 1994-ben Brundle állhatott harmadikként dobogóra.

Immár a Mercedes-korszakban az utolsó adelaide-i verseny pénteki edzésén Mika Häkkinen súlyos balesetet szenvedett, de már a következő év elején rajthoz tudott állni, az első melbourne-i futamon ötödikként pontot is szerzett.  A csapathoz érkezett Coulthard szelephiba miatt kiállt. 1997-ben Coulthard révén megnyerték első ezüstös festésű futamukat, Häkkinen harmadikként szintén dobogóra állt. Egy évvel később pedig Häkkinen, Coulthard sorrendben arattak lehengerlő kettős győzelmet, lekörözve az összes többi versenyzőt. A csapat bakija – téves boxkihívás – majdnem Mika diadalába került, de Coulthard visszaengedte az élre. A következő két futamon viszont technikai hibák miatt kettős kieséseket szenvedett el a csapat. 2001-ben Mika kicsúszott a felfüggesztés hibája miatt, Coulthard második lett. 2002-ben Kimi Räikkönen állt dobogóra első mclarenes futamán (3.), míg DC-nek váltóhibája volt; a következő évben Coulthard másodjára nyerte meg a futamot, Kimi ismét harmadik lett. 2004-ben Kimi motorhiba miatt kiállni kényszerült, Coulthard nyolcadik helyen végzett. 2005-ben Kimi lett nyolcadik, Juan Pablo Montoya pedig hatodik hellyel mutatkozott be új csapatánál. 2006-ban Kimi második helyezést ért el, Montoya elektronikai hiba miatt kiállt. 2007-ben az Alonso–Hamilton páros dobogón mutatkozott be a csapatnál (2-3. hely), a következő versenyen Hamilton győzött, az újonnan érkezett Heikki Kovalainen ötödik lett. A 2009-es verseny viszont botrányt hozott: Hamiltont utólag kizárták a bírák megtévesztése miatt. Kovalainen a verseny elején kiesett, miután ütközésben megsérült a felfüggesztése.

2010-ben Button szerezte első győzelmét a csapat színeiben, míg Hamilton hatodik lett. 2011-ben Hamilton második, Button áthajtásos büntetés miatt hatodik helyen ért célba. 2012-ben újabb győzelem következett, kettős dobogóval: Button nyert, Hamilton harmadik lett. 2013-ban Button kilencedik, a csapathoz érkezett Pérez 11. helyen végzett. 2014-ben Magnussen hatalmas meglepetést okozva dobogón mutatkozott be a Forma–1-ben, sőt Ricciardo kizárása után másodikká lépett elő, így pedig Button harmadik lett. 2015-ben 23 év után indultak újra Honda motorral, de a régi sikereknek a közelébe nem jutottak (később sem): Button 11. lett, míg a sérült Alonso helyett egy hétvégére beugró Magnussen technikai hiba miatt el sem tudott rajtolni. 2016-ban Button 14. helyen végzett, míg Alonso ütközött Gutiérrezzel, ami után a gumifalban kötött ki. 2017-ben Stoffel Vandoorne 13. lett, Alonso a padlólemez sérülése miatt kiállt. 2018-ban immár Renault motorral jól alakult a verseny a csapatnak: az időmérőn 11-12. helyen végezve, Bottas büntetésével egy-egy hellyel előrébb indulva indulva Alonso ötödik, Vandoorne kilencedik helyezést ért el. 2019-ben megújult versenyzőpárossal indultak: az újonc Norris 12. helyen végzett, Sainz az erőforrás hibájával kiállt. Tavaly Mercedes motorral a második sorból rajtoló Norris és a hetedik helyről rajtoló Ricciardo 5–6. helyen végeztek.

Alfa Romeo

A régi Alfa Romeo csapat egyetlen Ausztrál Nagydíja 1985-ben volt Adelaide-ben, Riccardo Patrese és Eddie Cheever is kiesett. Ezzel a futammal csapatként búcsúztak a Forma–1-től.

A jogelőd Sauber legjobb melbourne-i eredménye önálló csapatként 2001-ben Nick Heidfeld negyedik helye, míg a BMW-Sauber korszakban szintén ő ért el 2008-ban második helyezést. A Sauber színeiben mutatkozott be a Forma-1-ben Kimi Räikkönen 2001-ben hatodik helyezéssel.

2018-ban még Sauber konstrukcióval, de már Alfa Romeo Sauber csapatnév alatt az újonc Leclerc 13. lett, Marcus Ericsson hidraulikai hibával kiesett. 2019-ban Kimi (aki visszatért első csapata jogutódához) a Q3-ba jutva nyolcadik, az első teljes szezonját megkezdő Antonio Giovinazzi 15. helyen végzett. Tavaly mindkét versenyző a Q2-be jutott, a futamon Bottas nyolcadik helyezéssel szerzett pontokat, Zhōu 11. lett.

Aston Martin

A silverstone-i előd Force India legjobb eredménye a pályán helyezést tekintve Hülkenberg hatodik helye 2014-ben, míg pontokban számolva 2013-as versenyük lett a legeredményesebb, amikor Adrian Sutil hetedik lett Paul di Resta előtt.

2019-ben itt mutatkozott be saját konstrukcióval a Racing Point, Stroll a Q1-es kiesés után kilencedik helyre jött fel, a Q3-ba jutó Pérez 13. helyen végzett.

Tavaly a jelenlegi név alatt nem szereztek pontot: a Q1-ben Nicholas Latifivel való ütközés miatt mért idő nélkül utolsó sorból induló Stroll 12. lett (az időmérő után hivatalosan három rajthely büntetést is kapott az ütközés okozásáért, a futamon öt másodperc büntetést cikázás miatt, de nem volt befolyása a helyezésére); Vettel a 24. körben odacsapta az autóját, a kiállásával biztonsági autós fázist okozott.

Haas

A 2016-os volt a csapat bemutatkozó versenye, felemásan alakult: Esteban Gutiérrez ütközött Alonsóval, ami piros zászlóhoz és utóbbi kisebb sérüléséhez vezetett, míg Romain Grosjean révén hatodik helyezéssel tehették le a névjegyüket. 2017-ben az időmérőn sikerült Grosjeannak ezt a helyezést elérnie, de nem tudta pontokra váltani, vízszivárgás miatt hamar feladta, később Magnussen is kiállt a felfüggesztés sérülésével. 2018-ban az időmérő biztatóan alakult, a Magnussen és Grosjean a 6-7. helyen végeztek, majd Ricciardo büntetése után mindketten a harmadik sorból indulhattak, sőt Magnussen jó rajttal negyedik helyre ugrott a futam elején. Végül mégis blama lett a verseny a csapat számára, a két versenyzőnek ugyanazzal az okkal kellett kiállnia: lazán rögzített kerék miatt. 2019-ben mindkét versenyző Q1-ba jutott (Grosjean a hatodik, Magnussen a hetedik helyről rajtolhatott), a futamon Magnussen hatodik helyezést ért el, Grosjean a 32. körben lazán rögzített kerék miatt kiállt. Tavaly a szaúd-arábiai balesete után máris újra versenyző Mick Schumacher és Magnussen a 13–14. helyen végeztek.

AlphaTauri

Eddig még csak a jogelőd Toro Rosso indult Melbourne-ben. A jogelőd Toro Rosso legjobb eredményei a pályán hetedik helyezések voltak: 2008-ban Sébastien Bourdais érte el pályafutása első versenyén (bár motorhiba miatt nem ért célba, a megtett táv elég volt a rangsoroláshoz); a következő évben egy másik Sébastien, Buemi ismételte meg az előző évi bravúrt, éppen a csapattárs Bourdais-t megelőzve, így ez lett a csapat legjobb melbourne-i szereplése. 2013-ban Ricciardo kilencedik, Jean-Éric Vergne 11. lett, mindketten először indultak futamon a csapat színeiben, utóbbinak ez volt a bemutatkozó futama is. 2014-ben újra sikerült a kettős pontszerzés: Vergne és az újonc Kvjat 8-9. helyen végeztek. 2015-ben két debütáns pilótával vettek részt, Sainz kilencedikként örülhetett pontoknak, a fiatalsági rekorder Verstappen autója megadta magát. 2016-ban Sainz és Verstappen 9-10. helyen futottak be; 2017-ben Sainz és Kvjat a 8-9. helyen. A 2019-es versenyen Kvjat tizedik, a debütáló Albon 14. helyen végzett.

2020-ban itt mutatkozhatott volna be a csapat a jelenlegi formájában, de a Covid-helyzet miatt a helyszínen a nagydíjhétvége lefújása mellett döntöttek. Így 2022-ben indulhattak először a mostani néven Melbourne-ben, mindkét versenyző a Q2-be jutott, a futamon Gasly kilencedik helyezettként pontot szerzett, Tsunoda 15. helyen végzett.

Williams

Részt vettek az összes eddigi Ausztrál Nagydíjon, az elsőt Adeleide-ben Keke Rosberg nyerte, aki ezzel búcsúzott a csapattól. Mansellt a Sennával való ütközése fosztotta meg a sorozatban harmadik győzelem lehetőségétől. A következő évben mindkét versenyzőjük bajnokesélyesként érkezett az idényzáróra, de az élről induló Mansell defekt miatt kiesett, Piquet-t pedig óvatosságból kihívták kerékcserére, így második lett Prost mögött, az egyéni cím elúszott. 1987-ben a már világbajnok és a csapattól búcsúzó Piquet kiesett, a Japánban megsérült Mansellt helyettesítő Ricciardo Patrese kilencedik lett (nem járt pont). Egy évvel később negyedik helyezést ért el a Judd-motoros autóval. 1989-ben immár Renault motorral Thierry Boutsen megszerezte második győzelmét, szakadó esőben; Patrese harmadikként állhatott mellé a dobogón. 1991-ben Mansell második lett Senna mögött a félpontosként leintett futamon, így a konstruktőri címet sem sikerült megszereznie az istállónak. 1992-ben méltatlanul zárták a sikerévet: Mansell és Patrese is kiesett. 1993-ban a világbajnok Prost második hellyel búcsúzott a csapattól és a Forma–1-től is, Damon Hill harmadikként csatlakozott hozzá a pódiumon. 1994-ben Hill Schumacherrel ütközve bukta el a világbajnoki címet, a szépségtapaszt a konstruktőri cím jelentette, valamint a beugró Mansell utolsó edzéselsősége és futamgyőzelme.

1995-ben Hill nyert az utolsó adelaide-i versenyen, majd az első melbourne-i futam is az ő sikerével zárult, a debütáló Villeneuve révén kettős győzelem lett (az élről induló és leggyorsabb kört futó Jacques-nak a győzelemre is volt esélye, csak műszaki gondok miatt lett második). A következő versenyen nem sikerült a pontszerzés: Villeneuve ütközött a rajtnál, Heinz-Harald Frentzen fékhiba miatt állt ki, nyolcadik helyezettnek elkönyvelve. 1998-ban Renault helyett Mécachrome motorral Frentzen harmadik, Villeneuve ötödik lett, de őket is lekörözték a McLarenek. A következő évben Ralf Schumacher lett harmadik első williamses futamán, a kétszeres CART-bajnokként visszatérő Alessandro Zanardi kiesett. 2000-ben a csapat első BMW-motoros versenyén Ralf megismételte a dobogós helyezését, a debütáló Button motorhiba miatt kiállt. 2001-ben mindkét versenyző kiesett: Ralf ütközött Villeneuve-vel, az első futamán induló Montoyának motorhibája volt. 2002-ben és 2003-ban Montoya egyaránt második lett, utóbbi futamon Ralf nyolcadikként az új szabályoknak köszönhetően pontot szerzett. 2004-ben Ralf és Montoya 4-5. helyen végzett. 2005-ben teljesen új versenyzőpárossal indultak, a hazai pályán versenyző Webber ötödik lett, míg Heidfeld ütközött Michael Schumacherrel. 2006 kettős kiesést hozott (Webbernek váltóhibája volt, az apja nyomdokaiba lépett Nico Rosberg ütközött az elején). 2007-ben Rosberg hetedik lett, a tesztpilótáskodás után visszatérő Alexander Wurz ütközés miatt kiesett. 2008-ban Rosberg pályafutása első dobogós helyezését érte el harmadikként, Nakajima Kazuki pedig hatodikként első pontjait szerezte. 2009-ben Rosberg leggyorsabb kört futva lett hatodik, Nakajima kiesett.

2010-ben Barrichello nyolcadik helyen végzett, Hülkenberg a rajt után ütközött. 2011-ben váltóhiba miatt Barrichello és az újonc Pastor Maldonado is kiesett. 2012-ben Maldonado sokáig jó helyen haladt, de a végén nem bírta és kicsúszott, Bruno Senna pedig Massával ütközött (a megtett táv miatt 13.-nak és 16.-nak könyvelték el őket). 2013-ban Maldonado kicsúszott, az újonc Bottas 14. helyen végzett. 2014-ben a csapathoz frissen érkezett Massa a rajt után ütközve kiesett, Bottas ötödik helyezést ért el. 2015-ben Massa negyedik lett, Bottas hátsérülés miatt nem rajtolt el a futamon. 2016-ban Massa ötödik, Bottas nyolcadik helyen végzett. 2017-ben Massa hetedik helyről rajtolva hatodik lett, a rajtrács végéről induló Stroll az első futamán kiesett. 2018-ban Stroll 14. helyen végzett, az újonc Szergej Szirotkin fékhibával kiesett. 2019-ben a debütáló Russell és a hosszú kihagyás után visszatérő Kubica 16–17. helyen végeztek. Tavaly a Q1-ben rájuk járt a rúd: Latifi összetörte az autóját, miután Stroll-lal ütközve kipördült, emiatt piros zászlóval meg kellett szakítani az időmérőt. Albont pedig kizárták az időmérőn, miután nem maradt mintavételhez elegendő üzemanyaga, innen sikerült a tizedik helyig feljönnie, amivel először szerzett a csapat színeiben pontot; Latifi 16. helyen végzett.