A Török Nagydíj 2005-től 2011-ig szerepelt a versenynaptárban, míg idén kényszerhelyzetben fel nem ébresztették a pályát Csipkerózsika-álmából. Győzelmekben Felipe Massa a csúcstartó, aki sorozatban háromszor nyert, mindegyik alkalommal Ferrarival. A McLaren kétszer győzött, a Red Bull egyszer, a Mercedesnek pedig a jogelődje, a Brawn GP tudott itt nyerni.

A mai időmérőn nagyban borult a papírforma, a pole pozíció a Racing Pointé lett, akik a Red Bull Racinggel osztoznak az első két soron, a Ferrari és a McLaren a Q2-ben elvérzett, míg az Alfa Romeo két autóval a Q3-ba jutott, a Mercedesnek az 5. és 9. rajthely jutott. Mi sül ki ebből a holnapi futamra?

Nézőpont kérdése, hogy a szezon első ázsiai vagy utolsó európai futama következik-e, mindenesetre a versenynaptár kényszerű átalakítása folytán kilenc év után visszatér a mezőny Isztambulba. A jelenlegi mezőnyből hárman nyertek egy-egy alkalommal Török Nagydíjat: az első itteni futamon győztes Kimi Räikkönen, valamint a két legutóbbin diadalmaskodó Lewis Hamilton és Sebastian Vettel. Versenyzői tapasztalata csak keveseknek van innen, akár Forma-1-ből, akár alacsonyabb kategóriákból. 

Az évek óta nem használt pálya újraaszfaltozása és az időjárás együttesen máris felborították az erőviszonyokat, Lance Stroll személyében olyan pilóta indulhat az élről, akinek még új a pálya, miközben a Mercedesek nem kerültek be az első két sorba sem. Még egy érdekes adalék: a legutóbbi, 2011-es verseny rekordszámú boxkiállást és 1983 óta rekordszámú előzést hozott. Ezekkel együtt reménykedhetünk, hogy egy érdekes, izgalmas versenyben lehet részünk, ami akár bajnokavatást is hozhat.

Az Emilia-Romagna Nagydíj után a Mercedes már bebiztosította immár sorozatban hetedik konstruktőr-világbajnoki címét. A versenyzők Lewis Hamiltonnak akkor erre matematikailag még nem volt lehetősége, a Török Nagydíj után viszont könnyen behozhatatlanná válhat a pontelőnye.

Régi-új helyszínre látogat el a Forma-1 mezőnye ezen a hétvégén. Imola 1980-ban egyetlen alkalomra átvette az Olasz Nagydíj rendezését, de ezt követően még két és fél évtizedre gyökeret vert a versenynaptárban a San Marinó-i Nagydíj házigazdájaként. Idén 14 év után rendeznek itt újra világbajnoki futamot, a Toszkán Nagydíj mintájára a tartományról elnevezve.

A Ferrari számára ez hazai futam, nemcsak Olaszország miatt, hanem mert a pályát Dino Ferrariról, a alapítójuk korán elhunyt fiáról nevezték el, majd a Commendatore halála után kiegészült az Enzo névvel. Ők az egyetlen csapat, amely az összes eddigi imolai versenyen részt vett, és összesen nyolcszor győztek itt, elsősorban Michael Schumachernek köszönhetően. Ő a San Marinó-i Nagydíjak legsikeresebb versenyzője hét győzelmével, amiből hatot a Scuderia színeiben szerzett, köztük a legutóbbi itteni futamon.

A Williams és a McLaren elvileg szintén részt vehetett volna az összes imolai versenyen, de az 1982-est az akkori FOCA-FISA háború következtében kihagyták. A McLaren hatszor, a Williams a Ferrarihoz hasonlóan nyolcszor győzött Imolában.

A jelenlegi csapatok közül a Renault tudott még győzni Imolában 2005-ben a gyári csapatával, valamint 1994-ben jogelődje, a Benetton révén. Az idei favorit, a Mercedes korábban nem indult Imolában saját csapattal, a Red Bull Racing pedig még csak szárnyát bontogatta az utolsó San Marinó-i Nagydíjak idején.

Az imolai versenyekre való visszatekintés során azt is meg kell említenünk, hogy Williams számára nemcsak sikereket hozott a pálya, hanem tragédiát is: az 1994-es fekete hétvégén egy nappal a Simtek csapat pilótája, Roland Ratzenberger után a háromszoros világbajnok Ayrton Senna halálos balesetet szenvedett. A pályára visszatérve és a mindenszentek napján tartott futamon emlékezzünk rájuk is. Nyugodjanak békében!

Az átalakított versenynaptárban a Nürburgring után újabb régi helyszín tér vissza, új futamnévvel. Imolában 2006-ig San Marinó-i Nagydíjat rendeztek (miután az Olasz Nagydíj Monzáé), idén viszont harmadik olaszországi versenyként a tartomány nevét viseli a futam, akárcsak Mugellóban. A jelenlegi mezőnyben nincs olyan pilóta, aki Forma-1-es futamot nyert Imolában, sőt csak egy van, aki korábban indult San Marinó-i Nagydíjakon: Kimi Räikkönen, akinek legjobb imolai eredménye a 2003-as második helyezése. Néhányan a mai szabadedzésen köröztek először a pályán (miután első alkalommal kísérleti jelleggel nem tartottak péntekit), míg másoknak alacsonyabb kategóriákból van némi rutinjuk, mint Lewis Hamiltonnak is.

A régi-új pályán, amely óramutatóval ellentétes vonalvezetése révén is rendhagyónak számít, egyelőre papírformát hozott a rajtrács eleje (leszámítva, hogy Valtteri Bottas indul Hamilton elől), vajon a futamon mi lesz?

A múlt heti Portugál Nagydíj megnyerésével Lewis Hamilton megszerezte 92. nagydíjgyőzelmét, ezzel immár egyedüli rekorderré vált (két héttel korábban a Nürburgringen beállította Michael Schumacher addigi csúcsát). Ennek alkalmából tekintsük át, hogyan fejlődött a Forma-1-es világbajnokság hetven éve tartó történelmében a futamgyőzelmi rekord. Az áttekintés tartalmazza a rekorddöntéseket, a beállításokat, az egyes szezonok végén fennálló rekordokat, illetve a kerek tízes „álomhatárok” elérését.

A csapatok esetében fordított a helyzet, mint a pilótáknál: a portimãoi pályán nem versenyeztek korábban, hiszen a helyszín most debütál a felforgatott versenynaptárban. Portugál Nagydíjat azonban régebben rendeztek a Forma-1-ben, kétszer Portóban, egyszer Monsantóban, a legtöbbször pedig 1984-től 1996-ig Estorilban.

A Portugál Nagydíjak számos emlékezetes versenyt hoztak: Niki Lauda és Alain Prost mclarenes háziversenyének drámai döntője, Ayrton Senna első nagydíjgyőzelme a már megszűnt Lotus színeiben, Prost futamgyőzelmi rekorddöntése 1987-ben (azóta jóval feljebb tornászták, és akár most hétvégén ismét megdőlhet...); megint csak két McLaren-pilóta, Prost és Senna késhegyre menő küzdelme; Mansell ferraris tolatós, fekete zászlós és ütközős botránya, majd két évvel később újabb kizárása a Williams baklövése miatt, vagy épp Prost negyedik világbajnoki címe szintén a Williamsnél. A Portugál Nagydíjak két legsikeresebb versenyzője három-három győzelemmel Prost (ő a McLaren színeiben szerezte) és Mansell (egyszer a Ferrari, kétszer a Williams színeiben). A csapatok közül a legsikeresebb a Williams, összesen hatszor nyertek, beleértve az utolsó három estorili versenyt, idén azonban aligha gyarapítják. A McLaren háromszor nyert Estorilban, a Ferrari kétszer, a Renault elődje, a Benetton egyszer.

Idén jó eséllyel új csapat kerül a portugáliai győztesek listájára - vagy valamelyik régi meglepetést okoz?

Egy olyan állomása következik a világbajnokságnak, ahol kevés felidézni való van a versenyzők múltjából. Portugál Nagydíjat legutóbb 1996-ban rendeztek a Forma-1-ben, a mostani pilóták közül még senki sem volt az akkori mezőnyben, sőt néhányan még meg sem születtek. Akkoriban Estorilban rendezték a versenyt, most viszont beugróként új helyszín mutatkozik be, a portimãoi Autódromo Internacional do Algarve. Miután Forma-1-es versenyt nem tartottak itt korábban, így a betétfutamként rendezett szériák sem látogattak ide, bár volt rá példa, hogy a GP2-es szezon itt zárult. Így leginkább kisebb kategóriákból lehet a mezőny egy részének tapasztalata innen, Forma-1-es autóval meg legfeljebb néhányaknak tesztekről (igyekeztem összeszedni a legkisebb emlékeket is, amiket lehetett, ha valaki mégis találna, nyugodtan jelezze).

Új pálya, új esélyek - lássuk, felborítja-e az erőviszonyokat!

Az idei év egyik meglepő bejelentése volt, hogy a Honda a 2021-es szezon után (története során negyedjére) kivonul a Forma-1-ből. Ez a Red Bull Racinget és juniorcsapatát, az AlphaTaurit érinti érzékenyen, akiknek motorgyártó után kell nézniük. A szavazásban kétféleképpen szerepel a kérdés a folytatásról: az első inkább a "wishful thinking", azaz mi lenne a legjobb választás számukra; a második pedig tippelés, hogy minek a bekövetkezése várható.

A Nürburgring a Forma-1 egyik nagy múltú helyszíne, még úgy is, hogy az előző hat évben nem rendeztek itt versenyeket. 1976-ig a legendás, 22 km-es Nordschleifén tartottak Német Nagydíjakat, de Niki Lauda balesete után a Forma-1-re alkalmatlannak nyilvánították (más sorozatok viszont látogatnak ide). 1984-ben adták át az új, korszerűbb pályát, közvetlenül a régi mellett, azóta annak Grand Prix vonalvezetésén tartanak Forma-1-es nagydíjakat, különféle neveken: volt itt Európa Nagydíj, Német Nagydíj, sőt Luxemburgi Nagydíj is. Idén megint új elnevezés született, a környező hegység után Eifel Nagydíj.

A Ferrari, a McLaren és a Mercedes még a Nordschleifén is nyertek versenyeket annak idején. Az új pálya első versenyét a McLaren nyerte, utoljára pedig 2011-ben nyertek itt Német Nagydíjat Lewis Hamiltonnal, előtte 2007-ben Európa Nagydíjat nyertek. A legutóbbi itteni verseny győztese a Red Bull Racing volt, a hazai pályán versenyző Sebastian Vettel révén, négy évvel korábban pedig szintén az ő színeikben győzött Mark Webber. A Ferrari eddigi utolsó nürburgringi győzelmét Michael Schumacher szerezte 2006-ban. Ő a legeredményesebb versenyző a pályán: négyszer győzött Ferrarival, egyszer pedig Benettonnal. Utóbbi csapatnak jelenleg a Renault a jogutóda, amely 2005-ben nyerte meg az Európa Nagydíjat. A Williams még 2003-ban nyerte meg az itteni Európa Nagydíjat. A hazai csapatnak, a Mercedesnek a mostani pályán még nincs győzelme, sikerkorszakukban, a hibrid érában most látogat ide először a mezőny. Idén itt a lehetőség a pótlásra, az első sort elfoglalva - csak az időjárás közbe ne szóljon...