A Bahreini Nagydíj 2004 óta szerepel a versenynaptárban, 2014 óta éjszakai versenyként, egyedül 2011-ben maradt el politikai okokból. Idén tavasszal ugyan nem rendezték meg, most viszont mégis helyet kapott a szahíri pálya ráadásul duplán: most hétvégén Bahreini Nagydíj a szokásos vonalvezetéssel, egy hétre rá pedig Szahíri Nagydíj, egy többek által "oválnak" tituált nyomvonalon.  

Az első Bahreini Nagydíjat a Ferrari nyerte Michael Schumacherrel, és később is jól szerepeltek itt, leginkább Felipe Massa és Sebastian Vettel révén, de nyert itt az ő színeikben Fernando Alonso is, így összesen hat bahreini győzelme van a Scuderiának. Tavaly is kinézett nekik egy kettős győzelem, de előbb a második hely lett oda Vettel megpördülésével, majd Charles Leclerc esett vissza a két Mercedes mögé motorgondok miatt. Idén rosszabbak az esélyeik mind a szezonbeli szereplésük, mind az időmérő alapján. A Mercedes tavaly két ferraris győzelmet követően nyert újra Bahreinben, előtte hármas győzelmi sorozatuk volt, most pedig övék az első sor az időmérőn. A Red Bull Racing színeiben Vettel nyert két Bahreini Nagydíjat, azóta viszont még a dobogó sem sikerült nekik, most Max Verstappen révén lehet esélyük a javításra. Rajtuk kívül a Renault nyert kétszer Bahreinben, még Alonso idején, tavaly kettős pontszerzés nézett ki nekik, de helyette kettős kiesés lett a vége.

Ami pedig a Szahíri Nagydíjat illeti, ott  nincs mire visszatekinteni, szóval reménykedjünk, hogy az "új" pálya kicsit felkavarja az állóvizet, bár a világbajnokság szempontjából ennek már nem lesz sok jelentősége.

Az eurázsiai Isztambul után immár kétségtelen ázsiai szakaszába lépett a világbajnokság. Bahrein eredetileg is szerepelt a versenynaptárban, csak éppen nem a tervezett időpontban rendezik. Ugyanakkor idén kétszer is vendégül láthatja a mezőnyt. Bár pont ebben a szezonban megesett már, hogy egy pálya egy szezonban duplán rendez (Red Bull Ring, Silverstone), az viszont először történhet meg, hogy egy évben két különböző nyomvonalon rendezzenek egy helyszínen. A mostani Bahreini Nagydíjat egy hét múlva a Szahíri Nagydíj követi majd, egy eddig nem használt, gyakorlatilag négyszögletű vonalvezetésen.

A Bahreini Nagydíjak legsikeresebb versenyzője Sebastian Vettel négy győzelmével. Csapattársa, Charles Leclerc tavaly első pole pozícióját, leggyorsabb körét és dobogóját érte el, a futamgyőzelemtől is csupán technikai gondjai fosztották meg. Idén kevesebb esélyük van, már a Q2-ben kiestek az időmérőn. Igaz, Isztambulban sem valami jól szerepeltek az időmérőn, aztán a futam szebben sikerült. A tavalyi versenyt az idén friss világbajnokként érkező Lewis Hamilton nyerte, az volt a harmadik bahreini győzelme, így most a pole-ból indulva akár utol is érheti Vettelt idén. Mellőle csapattársa, Valtteri Bottas rajtolhat, aki az elmúlt két Bahreini Nagydíjon második lett. Mögülük pedig Max Verstappen indul, akinek Bahreinben még nincs dobogója, idén ideje lenne pótolnia ezt a hiányosságot.

Egy hét múlva pedig folytatás a Szahíri Nagydíjon, ahol kiderül, megborítja-e az erőviszonyokat az eltérő vonalvezetés.

A Török Nagydíj 2005-től 2011-ig szerepelt a versenynaptárban, míg idén kényszerhelyzetben fel nem ébresztették a pályát Csipkerózsika-álmából. Győzelmekben Felipe Massa a csúcstartó, aki sorozatban háromszor nyert, mindegyik alkalommal Ferrarival. A McLaren kétszer győzött, a Red Bull egyszer, a Mercedesnek pedig a jogelődje, a Brawn GP tudott itt nyerni.

A mai időmérőn nagyban borult a papírforma, a pole pozíció a Racing Pointé lett, akik a Red Bull Racinggel osztoznak az első két soron, a Ferrari és a McLaren a Q2-ben elvérzett, míg az Alfa Romeo két autóval a Q3-ba jutott, a Mercedesnek az 5. és 9. rajthely jutott. Mi sül ki ebből a holnapi futamra?

Nézőpont kérdése, hogy a szezon első ázsiai vagy utolsó európai futama következik-e, mindenesetre a versenynaptár kényszerű átalakítása folytán kilenc év után visszatér a mezőny Isztambulba. A jelenlegi mezőnyből hárman nyertek egy-egy alkalommal Török Nagydíjat: az első itteni futamon győztes Kimi Räikkönen, valamint a két legutóbbin diadalmaskodó Lewis Hamilton és Sebastian Vettel. Versenyzői tapasztalata csak keveseknek van innen, akár Forma-1-ből, akár alacsonyabb kategóriákból. 

Az évek óta nem használt pálya újraaszfaltozása és az időjárás együttesen máris felborították az erőviszonyokat, Lance Stroll személyében olyan pilóta indulhat az élről, akinek még új a pálya, miközben a Mercedesek nem kerültek be az első két sorba sem. Még egy érdekes adalék: a legutóbbi, 2011-es verseny rekordszámú boxkiállást és 1983 óta rekordszámú előzést hozott. Ezekkel együtt reménykedhetünk, hogy egy érdekes, izgalmas versenyben lehet részünk, ami akár bajnokavatást is hozhat.

Az Emilia-Romagna Nagydíj után a Mercedes már bebiztosította immár sorozatban hetedik konstruktőr-világbajnoki címét. A versenyzők Lewis Hamiltonnak akkor erre matematikailag még nem volt lehetősége, a Török Nagydíj után viszont könnyen behozhatatlanná válhat a pontelőnye.

Régi-új helyszínre látogat el a Forma-1 mezőnye ezen a hétvégén. Imola 1980-ban egyetlen alkalomra átvette az Olasz Nagydíj rendezését, de ezt követően még két és fél évtizedre gyökeret vert a versenynaptárban a San Marinó-i Nagydíj házigazdájaként. Idén 14 év után rendeznek itt újra világbajnoki futamot, a Toszkán Nagydíj mintájára a tartományról elnevezve.

A Ferrari számára ez hazai futam, nemcsak Olaszország miatt, hanem mert a pályát Dino Ferrariról, a alapítójuk korán elhunyt fiáról nevezték el, majd a Commendatore halála után kiegészült az Enzo névvel. Ők az egyetlen csapat, amely az összes eddigi imolai versenyen részt vett, és összesen nyolcszor győztek itt, elsősorban Michael Schumachernek köszönhetően. Ő a San Marinó-i Nagydíjak legsikeresebb versenyzője hét győzelmével, amiből hatot a Scuderia színeiben szerzett, köztük a legutóbbi itteni futamon.

A Williams és a McLaren elvileg szintén részt vehetett volna az összes imolai versenyen, de az 1982-est az akkori FOCA-FISA háború következtében kihagyták. A McLaren hatszor, a Williams a Ferrarihoz hasonlóan nyolcszor győzött Imolában.

A jelenlegi csapatok közül a Renault tudott még győzni Imolában 2005-ben a gyári csapatával, valamint 1994-ben jogelődje, a Benetton révén. Az idei favorit, a Mercedes korábban nem indult Imolában saját csapattal, a Red Bull Racing pedig még csak szárnyát bontogatta az utolsó San Marinó-i Nagydíjak idején.

Az imolai versenyekre való visszatekintés során azt is meg kell említenünk, hogy Williams számára nemcsak sikereket hozott a pálya, hanem tragédiát is: az 1994-es fekete hétvégén egy nappal a Simtek csapat pilótája, Roland Ratzenberger után a háromszoros világbajnok Ayrton Senna halálos balesetet szenvedett. A pályára visszatérve és a mindenszentek napján tartott futamon emlékezzünk rájuk is. Nyugodjanak békében!

Az átalakított versenynaptárban a Nürburgring után újabb régi helyszín tér vissza, új futamnévvel. Imolában 2006-ig San Marinó-i Nagydíjat rendeztek (miután az Olasz Nagydíj Monzáé), idén viszont harmadik olaszországi versenyként a tartomány nevét viseli a futam, akárcsak Mugellóban. A jelenlegi mezőnyben nincs olyan pilóta, aki Forma-1-es futamot nyert Imolában, sőt csak egy van, aki korábban indult San Marinó-i Nagydíjakon: Kimi Räikkönen, akinek legjobb imolai eredménye a 2003-as második helyezése. Néhányan a mai szabadedzésen köröztek először a pályán (miután első alkalommal kísérleti jelleggel nem tartottak péntekit), míg másoknak alacsonyabb kategóriákból van némi rutinjuk, mint Lewis Hamiltonnak is.

A régi-új pályán, amely óramutatóval ellentétes vonalvezetése révén is rendhagyónak számít, egyelőre papírformát hozott a rajtrács eleje (leszámítva, hogy Valtteri Bottas indul Hamilton elől), vajon a futamon mi lesz?

A múlt heti Portugál Nagydíj megnyerésével Lewis Hamilton megszerezte 92. nagydíjgyőzelmét, ezzel immár egyedüli rekorderré vált (két héttel korábban a Nürburgringen beállította Michael Schumacher addigi csúcsát). Ennek alkalmából tekintsük át, hogyan fejlődött a Forma-1-es világbajnokság hetven éve tartó történelmében a futamgyőzelmi rekord. Az áttekintés tartalmazza a rekorddöntéseket, a beállításokat, az egyes szezonok végén fennálló rekordokat, illetve a kerek tízes „álomhatárok” elérését.

A csapatok esetében fordított a helyzet, mint a pilótáknál: a portimãoi pályán nem versenyeztek korábban, hiszen a helyszín most debütál a felforgatott versenynaptárban. Portugál Nagydíjat azonban régebben rendeztek a Forma-1-ben, kétszer Portóban, egyszer Monsantóban, a legtöbbször pedig 1984-től 1996-ig Estorilban.

A Portugál Nagydíjak számos emlékezetes versenyt hoztak: Niki Lauda és Alain Prost mclarenes háziversenyének drámai döntője, Ayrton Senna első nagydíjgyőzelme a már megszűnt Lotus színeiben, Prost futamgyőzelmi rekorddöntése 1987-ben (azóta jóval feljebb tornászták, és akár most hétvégén ismét megdőlhet...); megint csak két McLaren-pilóta, Prost és Senna késhegyre menő küzdelme; Mansell ferraris tolatós, fekete zászlós és ütközős botránya, majd két évvel később újabb kizárása a Williams baklövése miatt, vagy épp Prost negyedik világbajnoki címe szintén a Williamsnél. A Portugál Nagydíjak két legsikeresebb versenyzője három-három győzelemmel Prost (ő a McLaren színeiben szerezte) és Mansell (egyszer a Ferrari, kétszer a Williams színeiben). A csapatok közül a legsikeresebb a Williams, összesen hatszor nyertek, beleértve az utolsó három estorili versenyt, idén azonban aligha gyarapítják. A McLaren háromszor nyert Estorilban, a Ferrari kétszer, a Renault elődje, a Benetton egyszer.

Idén jó eséllyel új csapat kerül a portugáliai győztesek listájára - vagy valamelyik régi meglepetést okoz?

Egy olyan állomása következik a világbajnokságnak, ahol kevés felidézni való van a versenyzők múltjából. Portugál Nagydíjat legutóbb 1996-ban rendeztek a Forma-1-ben, a mostani pilóták közül még senki sem volt az akkori mezőnyben, sőt néhányan még meg sem születtek. Akkoriban Estorilban rendezték a versenyt, most viszont beugróként új helyszín mutatkozik be, a portimãoi Autódromo Internacional do Algarve. Miután Forma-1-es versenyt nem tartottak itt korábban, így a betétfutamként rendezett szériák sem látogattak ide, bár volt rá példa, hogy a GP2-es szezon itt zárult. Így leginkább kisebb kategóriákból lehet a mezőny egy részének tapasztalata innen, Forma-1-es autóval meg legfeljebb néhányaknak tesztekről (igyekeztem összeszedni a legkisebb emlékeket is, amiket lehetett, ha valaki mégis találna, nyugodtan jelezze).

Új pálya, új esélyek - lássuk, felborítja-e az erőviszonyokat!