A sorozat mostani része az ázsiai futamokon elért eredményeket összegzi. A legnagyobb kontinenst sokáig elkerülte a mezőny, majd egyedül Japán révén került be a versenynaptárba. A kilencvenes évek végétől aztán megindult a terjeszkedés, ami 2012-13-ban tetőzött, amikor legalább annyi ázsiai futamot rendeztek, mint európait.

A pontozás itt is az adott szezon rendszerét követi, mind pilótáknál, mind konstruktőröknél. Egy kivétel akad: a 2014-es Abu-Dhabi Nagydíjat ugyan duplapontos zárófutamként rendezték meg, itt azonban szimpla pontokkal számoltam, miután nem teljes szezonok áttekintéséről van szó.

A futamok számát zárójelben tüntetem fel az évszám után. Jelen esetben tisztázandó kérdés az úgynevezett eurázsiai országok besorolása. A kaukázusi Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban az első alkalommal Európa Nagydíj néven rendeztek futamot, ami világosan kifejezi, hova sorolják magukat. Az oroszországi Szocsi a Kaukázus lábánál fekszik, így szintén határeset, de ha Bakut Európának tekintjük, akkor Szocsi legalább annyira annak számít. A Török Nagydíj helyszíne, az isztambuli pálya ugyan a város ázsiai oldalán található, de többnyire európai futamként emlegették. Ennél fogva a három város egyike sem szerepel az itteni összesítésekben.

A sorozat további részei: 1. Ausztrália 2. Afrika 3. Dél-Amerika 4. Észak- és Közép Amerika 6. Európa

1950-től 1975-ig: nem rendeztek futamot Ázsiában.

1976 (1): 1. Ma. Andretti (USA, Lotus-Ford) 9 pont 2. Depailler (F, Tyrrell-Ford) 6 pont 3. Hunt (GB, McLaren-Ford) 4 pont; konstruktőr: Lotus-Ford 9 pont

1977 (1): 1. Hunt (GB, McLaren-Ford) 9 pont 2. Reutemann (RA, Ferrari) 6 pont 3. Depailler (F, Tyrrell-Ford) 4 pont; konstruktőr: McLaren-Ford 9 pont

1978-tól 1986-ig: nem rendeztek futamot Ázsiában.

1987 (1): 1. Berger (A, Ferrari) 9 pont 2. A. Senna (BR, Lotus-Honda) 6 pont 3. Johansson (S, McLaren-TAG)  4 pont; konstruktőr: Ferrari 12 pont

1988 (1): 1. A. Senna (BR, McLaren-Honda) 9 pont 2. Prost (F, McLaren-Honda) 6 pont 3. Boutsen (B, Benetton-Ford) 4 pont; konstruktőr: McLaren-Honda 15 pont

1989 (1): 1. Nannini (I, Benetton-Ford) 9 pont 2. Patrese (I, Williams-Renault) 6 pont 3. Boutsen (B,Williams-Renault) 4 pont; konstruktőr: Williams-Renault 10 pont

1990 (1): 1. Piquet (BR, Benetton-Ford) 9 pont 2. Moreno (BR, Benetton-Ford) 6 pont 3. Suzuki (J, Lola-Lamborghini) 4 pont; konstruktőr: Benetton-Ford 15 pont

1991 (1): 1. Berger (A, McLaren-Honda) 10 pont 2. A. Senna (BR, McLaren-Honda) 6 pont 3. Patrese (I, Williams-Renault) 4 pont; konstruktőr: McLaren-Honda 16 pont

1992 (1): 1. Patrese (I, Williams-Renault) 10 pont 2. Berger (A, McLaren-Honda) 6 pont 3. Brundle (GB, Benetton-Ford) 4 pont; konstruktőr: Williams-Renault 10 pont

1993 (1): 1. A. Senna (BR, McLaren-Ford) 10 pont 2. Prost (F, Williams-Renault) 6 pont 3. Häkkinen (FIN, McLaren-Ford) 4 pont; konstruktőr: McLaren-Ford 14 pont

1994 (2): 1. M. Schumacher (D, Benetton-Ford) 16 pont 2. D. Hill (GB, Williams-Renault) 10 pont 3. Berger (A, Ferrari) 6 pont; konstruktőr: Benetton-Ford 16 pont

1995 (2): 1. M. Schumacher (D, Benetton-Renault) 20 pont 2. Coulthard (GB, Williams-Renault) és Häkkinen (FIN, McLaren-Mercedes) 6-6 pont; konstruktőr: Benetton-Renault 25 pont (megjegyzés: Coulthard és Häkkinen egyaránt egy-egy második helyezést értek el, a másik futamon Coulthard kiesett, Häkkinen nem vett részt, így nem döntöttem köztük)

1996 (1): 1. D. Hill (GB, Williams-Renault) 10 pont 2. M. Schumacher (D, Ferrari) 6 pont 3. Häkkinen (FIN, McLaren-Mercedes) 4 pont; konstruktőr: Williams-Renault 10 pont

1997 (1): 1. M. Schumacher (D, Ferrari) 10 pont 2. Frentzen (D, Williams-Renault) 6 pont 3. Irvine (GB, Ferrari) 4 pont; konstruktőr: Ferrari 14 pont

1998 (1): 1. Häkkinen (FIN, McLaren-Mercedes) 10 pont 2. Irvine (GB, Ferrari) 6 pont 3. Coulthard (GB, McLaren-Mercedes) 4 pont; konstruktőr: McLaren-Mercedes 14 pont

1999 (2): 1. Irvine (GB, Ferrari) és Häkkinen (FIN, McLaren-Mercedes) 14-14 pont 3. M. Schumacher (D, Ferrari) 12 pont; konstruktőr: Ferrari 26 pont (megjegyzés: Irvine és Häkkinen egyaránt egy-egy győzelmet és harmadik helyezést értek el a két futamon, így nem döntöttem köztük)

2000 (2): 1. M. Schumacher (D, Ferrari) 20 pont 2. Coulthard (GB, McLaren-Mercedes) 10 pont 3. Häkkinen (FIN, McLaren-Mercedes) 9 pont; konstruktőr: Ferrari 27 pont

2001 (2): 1. M. Schumacher (D, Ferrari) 20 pont 2. Barrichello (BR, Ferrari) 8 pont 3. Coulthard (GB, McLaren-Mercedes) 8 pont; konstruktőr: Ferrari 28 pont (megjegyzés: Barrichello és Coulthard közt a futamhelyezések döntöttek)

2002 (2): 1. M. Schumacher (D, Ferrari) 14 pont 2. R. Schumacher (D, Williams-BMW) 10 pont 3. Montoya (COL, Williams-BMW) 9 pont; konstruktőr: Ferrari 20 pont

2003 (2): 1. Räikkönen (FIN, McLaren-Mercedes) és Barrichello (BR, Ferrari) 18-18 pont 3. Trulli (I, Renault) 8 pont; konstruktőr: McLaren-Mercedes 24 pont (megjegyzés: Räikkönen és Barrichello egyaránt egy-egy győzelmet és második helyet értek el a két futamon, így nem döntöttem köztük)

2004 (4): 1. M. Schumacher (D, Ferrari) 30 pont 2. Button (GB, BAR-Honda) 26 pont 3. Barrichello (BR, Ferrari) 23 pont; konstruktőr: Ferrari 53 pont

2005 (4): 1. Alonso (E, Renault) 36 pont 2. Räikkönen (FIN, McLaren-Mercedes) 23 pont 3. Trulli (I, Toyota) 16 pont; konstruktőr: Renault 49 pont (megjegyzés: Trulli és Ralf Schumacher egyaránt 16-16 pontot szereztek a négy futamon, a jobb helyezések döntöttek előbbi javára)

2006 (4): 1. Alonso (E, Renault) 36 pont 2. Fisichella (I, Renault) 22 pont 3. M. Schumacher (D, Ferrari) 21 pont; konstruktőr: Renault 58 pont (megjegyzés: M. Schumacher és Button egyaránt 21-21 pontot szereztek a négy futamon, a futamgyőzelem döntött előbbi javára)

2007 (4): 1. Räikkönen (FIN, Ferrari) 28 pont 2. Hamilton (GB, McLaren-Mercedes) 26 pont 3. Massa (BR, Ferrari) 23 pont; konstruktőr: Ferrari 51 pont

2008 (5): 1. Räikkönen (FIN, Ferrari) 30 pont 2. Alonso (E, Renault) 26 pont 3. Kubica (PL, BMW Sauber) 25 pont; konstruktőr: Ferrari 50 pont

2009 (6): 1. Vettel (D, Red Bull - Renault) 43 pont 2. Button (GB, Brawn-Mercedes) 32 pont 3. Hamilton (GB, McLaren-Mercedes) 25 pont; konstruktőr: Red Bull - Renault 60,5 pont

2010 (7): 1. Vettel (D, Red Bull - Renault) 113 pont 2. Alonso (E, Ferrari) 108 pont 3. Hamilton (GB, McLaren-Mercedes) 87 pont; konstruktőr: Red Bull - Renault 176 pont

2011 (7): 1. Vettel (D, Red Bull - Renault) 133 pont 2. Button (GB, McLaren-Mercedes) 118 pont 3. Hamilton (GB, McLaren-Mercedes) 98 pont; konstruktőr: Red Bull - Renault 226 pont

2012 (8): 1. Vettel (D, Red Bull - Renault) 150 pont 2. Alonso (E, Ferrari) 99 pont 3. Räikkönen (FIN, Lotus-Renault) 85 pont; konstruktőr: Red Bull - Renault 221 pont

2013 (8): 1. Vettel (D, Red Bull - Renault) 187 pont 2. Räikkönen (FIN, Lotus-Renault) 91 pont 3. Grosjean (F, Lotus-Renault) 82 pont; konstruktőr: Red Bull - Renault 247 pont

2014 (6): 1. Hamilton (GB, Mercedes) 150 pont 2. N. Rosberg (D, Mercedes) 72 pont 3. Vettel (D, Red Bull - Renault) 70 pont; konstruktőr: Mercedes 222 pont

2015 (6): 1. Hamilton (GB, Mercedes) 111 pont 2. N. Rosberg (D, Mercedes) 103 pont 3. Vettel (D, Ferrari) 102 pont; konstruktőr: Mercedes 214 pont

2016 (6): 1. N. Rosberg (D, Mercedes) 133 pont 2. Ricciardo (AUS, Red Bull - TAG Heuer) 85 pont 3. Hamilton (GB, Mercedes) 76 pont; konstruktőr: Mercedes 209 pont

2017 (6): 1. Hamilton (GB, Mercedes) 129 pont 2. Bottas (FIN, Mercedes) 85 pont 3. Vettel (D, Ferrari) 70 pont; konstruktőrök: Mercedes 214 pont (megjegyzés: Vettel és Ricciardo egyaránt 70-70 pontot szerzett a hat nagydíjon, a futamgyőzelem döntött Vettel javára)

2018 (5): 1. Hamilton (GB, Mercedes) 102 pont 2. Bottas (FIN, Mercedes) 76 pont 3. Vettel (D, Ferrari) 70 pont; Mercedes 178 pont