A korábbi évekhez hasonlóan a versenyzők mellett a csapatok szereplésének áttekintése is felvezeti az aktuális versenyt (illetve jelen esetben a soron következő kettőt). Ausztriában 1964-ben rendeztek először világbajnoki futamot a zeltwegi reptéri pályán, de az akkor egyszeri alkalom maradt. 1970-ben visszatért a mezőny, a közeli Österreichringre, és egészen 1987-ig rendszeresen ellátogatott Stájerországba. Tíz évvel később ugyanott rendeztek Osztrák Nagydíjat, de a vonalvezetés és a név (A1-ring) is változott. Ekkor 2003-ig maradt a versenynaptárban a futam, majd 2014-ben visszatért. A pálya maradt, de ismét új néven, ezúttal Red Bull Ring lett belőle.

Az Osztrák Nagydíjakon - főleg az Österreichring-korszakban - többször születtek meglepetés-eredmények, és nem nagyon volt olyan pilóta, aki kifejezetten uralta volna a pályát. A legsikeresebbnek Alain Prost számít a versenyen három győzelemmel, egyet a Renault, kettőt a McLaren színeiben szerzett. A 2014-es visszatérés után négy futamot sorozatban a Mercedes nyert, érdekes módon ezek közül csak egy győzelem volt Lewis Hamiltoné (és pont abban az évben, amikor nem ő lett a világbajnok). Az utóbbi két év a hazai csapaté, a Red Bull Racingé volt Max Verstappen révén. Tavaly a győzelemért nem is a Mercedes, hanem a Ferrari volt a legkeményebb ellenfelük, Charles Leclerc-t Verstappen csak egy vitatott (de nem szankcionált) manőverrel tudta megelőzni. A Ferrari utoljára még az A1-ring idején nyert Ausztriában Michael Schumacher révén (neki most hétvégén a fia és az unokaöccse vesz részt a betétfutamokon).

Ami a többi csapatot illeti, a tavalyi versenyen jól szereplő McLaren utoljára 2000-ben, a Williams 1997-ben győzött még az A1-ringen, a Renault-nak pedig Prost 1983-as győzelme a legutóbbi Ausztriában.

Most már túlvagyunk a pénteki szabadedzéseken, ahol az első két hely a Mercedesé lesz, de ki tudja, hoz-e változást a hétvége tétre menő része? És persze a jövő hétvége, hiszen egy hét múlva a Stájer Nagydíjon helyben lehet visszavágni vagy éppen duplázni. Szezonra fel!

Ma végre újra felbőgtek a motorok! Az idei világbajnokság programját a világjárvány alaposan átírta, de hosszas várakozás után csak eljött a szezonnyitó, igaz, nem Ausztráliában, hanem Ausztriában. A mostani múltidéző rendhagyó lesz abban a tekintetben, hogy egy füst alatt két futamot is fel tudunk vezetni, hiszen egy hét múlva szintén a spielbergi Red Bull Ringen csap össze a mezőny, csak Osztrák helyett Stájer Nagydíjon.

Az Osztrák Nagydíj 2014-ben került vissza versenynaptárba, 11 év után (a jelenlegi mezőny seniorja, Kimi Räikkönen még az A1-ring-korszakban is indult ott Forma-1-es autóval). Az elmúlt két futamot Max Verstappen nyerte, bár a tavalyi győzelmének sportszerűsége erősen vitatott volt, végül megúszta a büntetést. A pole-ból induló Charles Leclerc így második lett mögötte. A két Mercedes-pilóta, a címvédő Lewis Hamilton és Valtteri Bottas egy-egy alkalommal győzött Spielbergben. Sebastian Vettelnek eddig csak dobogós helyek sikerültek a pályán, a futamgyőzelem még nem.

A pénteki szabadedzéseket a Mercedes uralta - folytatódna a sikerszéria? Vagy az üldözők valamelyikének a rossz főpróba sikeres premiert hoz? 2020-as világbajnoki szezonra fel!

Azon kívül, hogy 2021-ben ki fog a Ferrarihoz érkezni, adott a másik kérdés is: hol folytatja Sebastian Vettel?

Miközben a Covid-19-járvány miatt a szezonkezdés továbbra is várat magára, egy hírnek sikerült felkavarnia a Forma-1 állóvizét: Sebastian Vettel nem hosszabbítja meg az év végén lejáró szerződését a Ferrarival. Erre természetesen rögtön beindultak a találgatások, ki ülhet a helyére. Nézzünk néhány reálisabb és elrugaszkodott opciót, ki kit vár a megüresedő ülésbe!

A 2020-as világbajnokság kezdete előtt még gyorsan zárjuk le az előző 70 szezont összegző sorozatot. A konstruktőrök rangsorolása a versenyzőik világbajnoki helyezései alapján itt a 2010 óta alkalmazott rendszerben történik (25-18-15-12-10-8-6-4-2-1; a 2019-ben visszahozott leggyorsabb kör itt nem igazán értelmezhető, akárcsak az egyedül 2014-ben alkalmazott duplapontos zárás). A visszatekintés után pedig lehet előre tekinteni, hiszen a hétvégén indul az új szezon, év végére kiderül, hogy többek között ezeken a listákon mennyire hoz átrendeződést.

A héten a tesztekkel már megkezdődött a 2020-as világbajnoki szezon ráhangolódása, de itt még egy kicsit tekintsünk vissza a világbajnokság első 70 évére. A harmadik részben a versenyzők világbajnoki helyezéseinek pontozása a 2003-tól 2009-ig használt rendszerben történik (10-8-6-5-4-3-2-1).

A világbajnoki helyezések alapján pontozó sorozat konstruktőri változatának második része az 1991-től 2002-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1-es pontozás alapján rangsorol, de itt ez csak pontszámban jelent változásokat az élmezőnyben, helyezéseket tekintve nem.

A versenyzőket világbajnoki helyezések alapján pontozó lista szokás szerint kikerült, a konstruktőröké viszont néhány éve nem lett közzétéve. Most viszont jöjjön ez a rangsorolás is, a versenyzőkhöz hasonlóan a 9-6-4-3-2-1 rendszerrel kezdve (ami konstruktőröknél csak 1962-től 1990-ig volt használatos, mivel 1961-ben náluk még nyolc pontot ért a győzelem). Itt is a versenyzők világbajnoki helyezése jelenti a kiindulási alapot (azért nem a konstruktőri, mert azt 1957-ig nem értékelték). Helyenként okozhat kavarodást a jogutódlás, valamint az év közbeni csapatváltás, ezek magyarázat a megjegyzésekben olvasható.

A minisorozat végéhez ért, a 2010-től használt rendszer (25-18-15-12-10-8-6-4-2-1) alapján következik a világbajnoki helyezések pontozás. (Illetve 2019-ben egy dologban változott a rendszer, a leggyorsabb körért járó pluszponttal, de az világbajnoki tabellára nem igazán értelmezhető). A régi eredmények összegzése után marad a várakozás: az új autókra, a tesztekre, és mindenekelőtt az új szezon március közepi rajtjára.

 A versenyzők világbajnoki helyezéseit pontozó sorozat harmadik részében a 2003-tól 2009-ig alkalmazott rendszer (10-8-6-5-4-3-2-1) a rangsorolás alapja. Mivel itt a kiegyensúlyozott szereplés többet érhet, mint az egyszeri villanás, van pár érdekesség a listán.