Azon kívül, hogy 2021-ben ki fog a Ferrarihoz érkezni, adott a másik kérdés is: hol folytatja Sebastian Vettel?

Miközben a Covid-19-járvány miatt a szezonkezdés továbbra is várat magára, egy hírnek sikerült felkavarnia a Forma-1 állóvizét: Sebastian Vettel nem hosszabbítja meg az év végén lejáró szerződését a Ferrarival. Erre természetesen rögtön beindultak a találgatások, ki ülhet a helyére. Nézzünk néhány reálisabb és elrugaszkodott opciót, ki kit vár a megüresedő ülésbe!

A 2020-as világbajnokság kezdete előtt még gyorsan zárjuk le az előző 70 szezont összegző sorozatot. A konstruktőrök rangsorolása a versenyzőik világbajnoki helyezései alapján itt a 2010 óta alkalmazott rendszerben történik (25-18-15-12-10-8-6-4-2-1; a 2019-ben visszahozott leggyorsabb kör itt nem igazán értelmezhető, akárcsak az egyedül 2014-ben alkalmazott duplapontos zárás). A visszatekintés után pedig lehet előre tekinteni, hiszen a hétvégén indul az új szezon, év végére kiderül, hogy többek között ezeken a listákon mennyire hoz átrendeződést.

A héten a tesztekkel már megkezdődött a 2020-as világbajnoki szezon ráhangolódása, de itt még egy kicsit tekintsünk vissza a világbajnokság első 70 évére. A harmadik részben a versenyzők világbajnoki helyezéseinek pontozása a 2003-tól 2009-ig használt rendszerben történik (10-8-6-5-4-3-2-1).

A világbajnoki helyezések alapján pontozó sorozat konstruktőri változatának második része az 1991-től 2002-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1-es pontozás alapján rangsorol, de itt ez csak pontszámban jelent változásokat az élmezőnyben, helyezéseket tekintve nem.

A versenyzőket világbajnoki helyezések alapján pontozó lista szokás szerint kikerült, a konstruktőröké viszont néhány éve nem lett közzétéve. Most viszont jöjjön ez a rangsorolás is, a versenyzőkhöz hasonlóan a 9-6-4-3-2-1 rendszerrel kezdve (ami konstruktőröknél csak 1962-től 1990-ig volt használatos, mivel 1961-ben náluk még nyolc pontot ért a győzelem). Itt is a versenyzők világbajnoki helyezése jelenti a kiindulási alapot (azért nem a konstruktőri, mert azt 1957-ig nem értékelték). Helyenként okozhat kavarodást a jogutódlás, valamint az év közbeni csapatváltás, ezek magyarázat a megjegyzésekben olvasható.

A minisorozat végéhez ért, a 2010-től használt rendszer (25-18-15-12-10-8-6-4-2-1) alapján következik a világbajnoki helyezések pontozás. (Illetve 2019-ben egy dologban változott a rendszer, a leggyorsabb körért járó pluszponttal, de az világbajnoki tabellára nem igazán értelmezhető). A régi eredmények összegzése után marad a várakozás: az új autókra, a tesztekre, és mindenekelőtt az új szezon március közepi rajtjára.

 A versenyzők világbajnoki helyezéseit pontozó sorozat harmadik részében a 2003-tól 2009-ig alkalmazott rendszer (10-8-6-5-4-3-2-1) a rangsorolás alapja. Mivel itt a kiegyensúlyozott szereplés többet érhet, mint az egyszeri villanás, van pár érdekesség a listán.

Folytatódik a minisorozat, amely az eddigi 70 szezon világbajnoki helyezései alapján pontozza a pilóták eredményességét. Az 1991-től 2002-ig használt rendszer következik (10-6-4-3-2-1).

Az éremtáblázat után folytatódjon a Forma-1-es versenyzők eredményességének összevetése az eddigi 70 világbajnoki szezon alapján, ezúttal a "szuperbajnokságnak" is nevezhető rangsorolással. Ahogy a korábbi években is, a világbajnoki helyezések pontokra váltása először az 1961-től 1990-ig alkalmazott szisztéma (9-6-4-3-2-1) alapján történik.