Két hete a visszahozott Francia Nagydíjon mondhattuk, hogy a Grand Prix - versenyzés hazatért. Most pedig a Forma-1-es világbajnokság tér haza. 1950-ben a silverstone-i Brit Nagydíjjal indult az első szezon, a futam azóta is rendre ott van a versenynaptárban, a helyszín időnként változott, de az utóbbi három évtizedben fixen maradt Silverstone. Amiatt is hazatérésről beszélhetünk, hogy a csapatok nagy részének Nagy-Britanniában van a bázisa (a Force Indiának pont Silverstone-ban), habár brit licenccel hivatalosan csak a McLaren és a Williams indul, amelyek egykoron halmozták a győzelmeket itt is (a Williams ezen a pályán szerezte az elsőt is), jelenleg sajnos a sereghajtók közé süllyedtek. Ugyancsak Silverstone-ban szerezte első nagydíjgyőzelmét a Ferrari, amely számos további sikert ért el az évtizedek során, legutóbb viszont hét éve sikerült megnyerniük a versenyt. A Renault, amely 1977-ben ezen a helyszínen mutatkozott be a mezőnyben, két győzelmet ért el, egyet a régi, egyet az "új" érában (plusz egy a jogelőd Benetton révén). A Red Bull háromszor nyert Brit Nagydíjat, a Mercedes pedig az utóbbi öt évben uralja a versenyt. Egyszer azonban minden sorozat megtörik, ahogy láthattuk azt a múlt heti futamon. Azt az ausztriai kettős kiesést jobb helyszínen nem is tudná feledtetni a Mercedes, de a Ferrarinak is ki kellene küszöbölni a csorbát, miután tavaly az utolsó körökben buktak több helyezést a lágy gumin sokáig kint hagyott versenyzők defektjeivel.

Korábban példátlan módon tripla hétvégéhez értünk a Forma-1-es világbajnokság versenynaptárában, két héttel a Francia és egy héttel az Osztrák Nagydíj után következik a Brit Nagydíj. A címvédő Lewis Hamilton eddig hazai pályához méltóan szerepelt Silverstone-ban: ötször nyerte meg a versenyt (ezzel a pályán társrekorder Alain Prosttal, a Brit Nagydíjon pedig Jim Clarkkal is), ebből az utóbbi négyet sorozatban. A két Ferrari pilóta egy-egy alkalommal nyerte meg a versenyt, de mindketten még az előző évtizedben. Fernando Alonso kétszeres győztese a versenynek, az aktív pilóták közül Hamilton előtt ő nyert itt utoljára, de aligha ő fogja megtörni a sorozatot. A spielbergi győztes Max Verstappennek második, csapattársának, Daniel Ricciardónak harmadik hely a legjobbja a pályán. Valtteri Bottasnak egy második helye a van a tavalyi futamról, amit hátrasorolás után felzárkózva ért el, bár kellettek hozzá a Ferrari gumiproblémái is.

Vettel jelenleg egy pont különbséggel áll a világbajnokság élén - tavaly ugyanekkora különbséggel távozott Silverstone-ból. Most vajon fordít Hamilton vagy végre visszavág a Ferrari és megerősödik Vettel pozíciója?

Az Osztrák Nagydíj eddig négy időszakban szerepelt a világbajnokság versenynaptárában. A zeltwegi reptéri pályán egyetlen futamot rendeztek 1964-ben, azt a Ferrari nyerte. 1970-től 1987-ig a közeli Österreichring volt a helyszín, ahol gyakorta születtek meglepetéseredmények, több pilóta és csapat is itt szerezte első győzelmét. A legtöbbször Alain Prostnak sikerült a pályán nyernie, egyszer Renault-val, kétszer McLarennel. A McLaren színeiben született az egyetlen hazai győzelem is Ausztriában, Niki Lauda révén. A Renault és a Williams kettő-kettő, a Ferrari egy alkalommal győzött ebben az időszakban. 1997-ben új vonalvezetéssel és névvel, A1-ringként tért vissza a pálya, Williams-győzelemmel, majd 2003-ig a Ferrari és a McLaren vetélkedett a győzelmekért. 2014 óta az immár Red Bull Ring névre keresztelt pályát egyelőre a Mercedes uralja - megtörik idén a sorozat vagy jön az ötödik?

Az Osztrák Nagydíj négy éve került vissza a versenynaptárba. A jelenlegi mezőnyben csak a két legutóbbi futam győztese van ott: Lewis Hamilton és Valtteri Bottas. Idén is ők vannak ott az első sorban, így nagy eséllyel köztük dől el a győzelem, ami érdekes módon eddig nem bizonyult jó előjelnek: az elmúlt négy évben rendre nem az Osztrák Nagydíjat megnyerő Mercedes-pilóta, hanem a másik lett a világbajnok. A Ferrari és a Red Bull versenyzői egyelőre csak dobogós helyekig jutottak a spielbergi pályán, vajon idén sikerül meglepetést okozniuk?

A Francia Nagydíj egyike a legnagyobb múltú futamoknak. Olyannyira, hogy 1906-ban vele kezdődött a Grand Prix-versenyzés története, méghozzá a magyar Szisz Ferenc győzelmével a Renault színeiben. 1950-ben az első világbajnoki szezon programjában is szerepelt a verseny, sokáig kihagyhatatlannak tűnt, mindössze 1955-ben maradt el a Le Mans-i tragédiát követő hangulatban.  Aztán 2009-ben mégis kikerült a versenynaptárból, és egy évtizedet kellett várni, hogy visszahozzák.

Az évtizedek során sokat vándorolt a verseny, összesen hét pályán fordult meg (Reims-Gueux, Rouen-les-Essart, a clermont-ferrand-i Charade, a Le Mans-i Bugatti Circuit, a Le Castellet-i Paul Ricard, Dijon-Prenois, a magny-cours-i Circuit de Nevers) ami rekordnak számít (az Egyesült Államokban ugyan több helyszínen rendeztek nagydíjakat, de különböző elnevezések alatt).

A jelenlegi helyszín, a Paul Ricard 1971-ben került a versenynaptárba, kezdetben felváltva szerepelt más pályákkal, majd 1985-től 1990-ig fix helyszínnek számított. Most 28 év után rendezik itt újra a versenyt. A csapatok közül a Ferrarinak, a McLarennek, a Williamsnek és a Renault-nak (mind a Benetton, mind a régi csapat révén) vannak ide kötődő emlékei, nyerniük is sikerült a pályán. A Ferrari nyerte 1990-ben az utolsó itteni versenyt Alain Prost-tal, valamint korábban 1975-ben nyertek itt Niki Laudával. A McLaren 1976-ban James Hunttal, 1988-ban és '89-ben Prosttal nyert itt. A hazai csapat, a Renault hazai pilótákkal ért el sikereket, 1982-ben René Arnoux-val, 1983-ban Prosttal diadalmaskodott. A Williams színeiben pedig 1986-ban és 1987-ben győzött Nigel Mansell.

A többi csapatnak leginkább Magny-Cours-ból vannak emlékei a Francia Nagydíjról, nyernie viszont a jelenlegi mezőnyből csak a Ferrarinak, a McLarennek, a Williamsnek és a Renault-nak sikerült itt (illetve a Force India közvetett elődje, a Jordan 1999-ben győzött). A Francia Nagydíjak rekordere Michael Schumacher, összesen nyolcszor nyerte meg a versenyt (mindannyiszor Magny-Cours-ban), kétszer Benettonnal, hatszor Ferrarival. A Ferrari nyerte az utolsó két Francia Nagydíjat is 2007-ben és 2008-ban (Kimi Räikkönen, Felipe Massa), mindkétszer kettős győzelemmel, most az időmérő után bravúr lenne hasonló eredménnyel visszatérni.

A Mercedes viszont saját gyári csapattal még nem indult Le Castellet-ben, eddigi egyetlen Francia Nagydíjuk még Reims-ben volt 1954-ben: a debütáló futamukat sikerült megnyerniük. Most itt az alkalom, hogy méltó módon térjenek vissza Franciaországba.

Kissé rendhagyó epizódja következik a sorozatnak, hiszen a Francia Nagydíj egy évtized, a Le Castellet-i Paul Ricard pálya pedig 28 év után tér vissza a versenynaptárba. Így itteni nagydíjrészvételről a jelenlegi pilótáknak nem lehetnek emlékeik, legfeljebb a rutinosabbaknak a Francia Nagydíjakról Magny-Cours-ban, illetve a Paul Ricard-ról más kategóriákban (itt viszont furcsa módon inkább fiatalok lehetnek előnyben).
Francia Nagydíjat két versenyző nyert az aktív pilóták közül: Fernando Alonso és Kimi Räikkönen egy-egy alkalommal. Előbbi kellemes szájízzel térhetett vissza Franciaországba, hiszen előző hétvégén szintén az országban versenyzett, és nyerte meg a legendás Le Mans-i 24 órás versenyt. (Most azonban visszazökkenhetett a Forma-1-es valóságba, a Q1-ben kiesve az időmérőn.) Az előző Francia Nagydíj győztese, Felipe Massa már visszavonult. Most az élmezőny pilótáinak itt lehet az alkalom, hogy bővítsék azon nagydíjak és pályák körét, ahol már nyertek. Kinek sikerül majd?

A montréali Notre Dame-sziget versenypályája negyven éve lett a Kanadai Nagydíj helyszíne. Első győztese a hazai kedvenc Gilles Villeneuve lett Ferrarival. 1982-ben bekövetkezett tragikus halála után ő lett a pálya névadója is. A kanadai futamgyőzelmek rekordját Michael Schumacher tartja, aki összesen hétszer nyert Montréalban, egyszer a Benetton, hatszor a Ferrari színeiben. A rekordját Lewis Hamilton veszélyeztetheti, aki három-három alkalommal a McLaren és a Mercedes színeiben győzött a pályán, utóbbival sorozatban. A Mercedes-dominancia előtt utoljára a Red Bull tudott itt nyerni, 2013-ban és 2014-ben. A Ferrarinak viszont Schumacher óta nem sikerült győznie Kanadában, így fontos lenne újra győzniük, a bajnoki esélyek miatt is. A többi csapat közül a McLaren 2012-ben nyert itt utoljára (egy hármas győzelmi sorozat végén), a Renault 2006-ban (Fernando Alonsóval), a Williams 2002-ben. A Saubernek pedig az utód-előd csapata, a BMW-Sauber szerezte a pályán egyetlen győzelmét, Robert Kubica révén. A Force Indiának a tavalyi futam a kettős pontszerzés ellenére inkább negatívan maradt emlékezetes, a versenyzőik egymás közti kakaskodása miatt, aminek később még jobban elfajult.

A montréali Gilles Villeneuve pálya gyakran tartogat izgalmas, érdekes futamokat. Tavaly viszont sima győzelmet aratott Lewis Hamilton, aki az utóbbi három évben uralta a pályát, amely az első győzelem miatt is kedves helyszín számára. Összesen hatszor nyert Kanadai Nagydíjat, egy újabb győzelemmel rekordot állíthatna be. Rajta kívül jelenleg nincs többszörös montréali győzte a mezőnyben: Kimi Räikkönen, Fernando Alonso és Sebastian Vettel egy-egy alkalommal nyertek, akárcsak Daniel Ricciardo, aki itt szerezte első győzelmét. Tavaly harmadikként állhatott dobogóra, két hete pedig Monacóban győzött, így megvannak a jó előjelek számára. Hamilton csapattársa, Valtteri Bottas megjárta már a dobogó mindkét oldalát az utóbbi években, már csak a teteje hiányzik neki... Max Verstappen tavaly balszerencsésen esett ki, amit bizonyára szívesen feledtetne, az idei év eddigi hibáival együtt. A Force India két pilótája, Sergio Pérez és Esteban Ocon akár jó helyezéssel is emlékezetessé tehette volna a tavalyi futamot, de inkább a negatív szenzációt szolgáltatták azzal, hogy egymás elleni küzdelmüket Vettel végül kihasználta.

Monte Carlo utcáin már 76. alkalommal rendeznek Grand Prix versenyt, az elsőt még 1929-ben futották. Az első világbajnoki szezonban is ellátogatott a mezőny a hercegségbe, pár év kihagyás után 1955 óta kirobbanthatatlan a versenynaptárból. Az eltelt évtizedek alatt több klasszikus verseny is volt itt, mint az 1984-es "félpontos" (ami a világbajnokság kimenetelét is nagyban befolyásolta később), 1992-ben Ayrton Senna és Nigel Mansell kergetőzése vagy 1996-ban Olivier Panis meglepetésgyőzelme a mezőnyt elfogyasztó esőfutamon. A verseny rekordere Senna hat győzelemmel, amiből egyet a Lotus, ötös a McLaren színeiben szerzett (az 1988-as alagút előtti hibája miatt nem lett sorozatban hét). Utána Michael Schumacher következik öt győzelemmel (kettő Benettonnal, három Ferrarival), holtversenyben Graham Hill-lel, aki a hatvanas években uralta a pályát.

A tavalyi futamon a Ferrari aratott kettős győzelmet, hosszú várakozás után. Előtte négy éven át a Mercedes halmozta a győzelmeket, azelőtt pedig három éven át a Red Bull, amelynek most is lehetnek jó esélyei. A McLaren 2008-ban, még Lewis Hamiltonnal nyert utoljára Monacóban, idén tisztes pontszerzésben bízhatnak, mind az időmérő, mind az eddigi formájuk, mind a korábbi Monacói Nagydíjak alapján. A Renault 2006-ban, a Williams 2003-ban nyert utoljára Monte Carlóban.

A világbajnokság több helyszínét is illethetjük a klasszikus jelzővel, de Monaco még közülük is kiemelkedik, az itteni győzelemnek van valami különleges értéke. A jelenlegi mezőnyből eddig csak a világbajnokok győztek a pályán: Fernando Alonso, a címvédő Lewis Hamilton és a tavalyi győztes Sebastian Vettel két-két alkalommal, Kimi Räikkönen pedig egyszer, még 2005-ben, bár tavaly is voltak esélyei. A többiek közül Daniel Ricciardónak lehet esélye csatlakozni hozzájuk, akit két éve a balszerencsés kerékcsere fosztott meg a győzelemtől, és idén is ott van az első rajthelyen azon a pályán, ahol szinte képtelenség előzni. Csapattársa, Max Verstappen viszont eddig nem igazán szerepelt jól itt, idén sem áll jobban, miután a szabadedzésen összetörte az autóját, így nem vehetett részt az időmérőn.

A helyszín azért is különleges, mert a pilóták közül többeknek itt van a lakóhelye. Idén azonban hosszú idő után "igazi" hazai versenyző is rajthoz állhat Charles Leclerc személyében (utoljára 1994-ben volt erre példa, amikor Olivier Beretta indult a futamon. 2005-ben az amúgy holland Robert Doornbos hivatalosan monacói színekben versenyzett, de csak az év második felében csatlakozott a mezőnyhöz).