A Francia Nagydíj egyike a legnagyobb múltú futamoknak. Olyannyira, hogy 1906-ban vele kezdődött a Grand Prix-versenyzés története, méghozzá a magyar Szisz Ferenc győzelmével a Renault színeiben. 1950-ben az első világbajnoki szezon programjában is szerepelt a verseny, sokáig kihagyhatatlannak tűnt, mindössze 1955-ben maradt el a Le Mans-i tragédiát követő hangulatban.  Aztán 2009-ben mégis kikerült a versenynaptárból, és egy évtizedet kellett várni, hogy visszahozzák.

Az évtizedek során sokat vándorolt a verseny, összesen hét pályán fordult meg (Reims-Gueux, Rouen-les-Essart, a clermont-ferrand-i Charade, a Le Mans-i Bugatti Circuit, a Le Castellet-i Paul Ricard, Dijon-Prenois, a magny-cours-i Circuit de Nevers) ami rekordnak számít (az Egyesült Államokban ugyan több helyszínen rendeztek nagydíjakat, de különböző elnevezések alatt).

A jelenlegi helyszín, a Paul Ricard 1971-ben került a versenynaptárba, kezdetben felváltva szerepelt más pályákkal, majd 1985-től 1990-ig fix helyszínnek számított. Most 28 év után rendezik itt újra a versenyt. A csapatok közül a Ferrarinak, a McLarennek, a Williamsnek és a Renault-nak (mind a Benetton, mind a régi csapat révén) vannak ide kötődő emlékei, nyerniük is sikerült a pályán. A Ferrari nyerte 1990-ben az utolsó itteni versenyt Alain Prost-tal, valamint korábban 1975-ben nyertek itt Niki Laudával. A McLaren 1976-ban James Hunttal, 1988-ban és '89-ben Prosttal nyert itt. A hazai csapat, a Renault hazai pilótákkal ért el sikereket, 1982-ben René Arnoux-val, 1983-ban Prosttal diadalmaskodott. A Williams színeiben pedig 1986-ban és 1987-ben győzött Nigel Mansell.

A többi csapatnak leginkább Magny-Cours-ból vannak emlékei a Francia Nagydíjról, nyernie viszont a jelenlegi mezőnyből csak a Ferrarinak, a McLarennek, a Williamsnek és a Renault-nak sikerült itt (illetve a Force India közvetett elődje, a Jordan 1999-ben győzött). A Francia Nagydíjak rekordere Michael Schumacher, összesen nyolcszor nyerte meg a versenyt (mindannyiszor Magny-Cours-ban), kétszer Benettonnal, hatszor Ferrarival. A Ferrari nyerte az utolsó két Francia Nagydíjat is 2007-ben és 2008-ban (Kimi Räikkönen, Felipe Massa), mindkétszer kettős győzelemmel, most az időmérő után bravúr lenne hasonló eredménnyel visszatérni.

A Mercedes viszont saját gyári csapattal még nem indult Le Castellet-ben, eddigi egyetlen Francia Nagydíjuk még Reims-ben volt 1954-ben: a debütáló futamukat sikerült megnyerniük. Most itt az alkalom, hogy méltó módon térjenek vissza Franciaországba.

Kissé rendhagyó epizódja következik a sorozatnak, hiszen a Francia Nagydíj egy évtized, a Le Castellet-i Paul Ricard pálya pedig 28 év után tér vissza a versenynaptárba. Így itteni nagydíjrészvételről a jelenlegi pilótáknak nem lehetnek emlékeik, legfeljebb a rutinosabbaknak a Francia Nagydíjakról Magny-Cours-ban, illetve a Paul Ricard-ról más kategóriákban (itt viszont furcsa módon inkább fiatalok lehetnek előnyben).
Francia Nagydíjat két versenyző nyert az aktív pilóták közül: Fernando Alonso és Kimi Räikkönen egy-egy alkalommal. Előbbi kellemes szájízzel térhetett vissza Franciaországba, hiszen előző hétvégén szintén az országban versenyzett, és nyerte meg a legendás Le Mans-i 24 órás versenyt. (Most azonban visszazökkenhetett a Forma-1-es valóságba, a Q1-ben kiesve az időmérőn.) Az előző Francia Nagydíj győztese, Felipe Massa már visszavonult. Most az élmezőny pilótáinak itt lehet az alkalom, hogy bővítsék azon nagydíjak és pályák körét, ahol már nyertek. Kinek sikerül majd?

A montréali Notre Dame-sziget versenypályája negyven éve lett a Kanadai Nagydíj helyszíne. Első győztese a hazai kedvenc Gilles Villeneuve lett Ferrarival. 1982-ben bekövetkezett tragikus halála után ő lett a pálya névadója is. A kanadai futamgyőzelmek rekordját Michael Schumacher tartja, aki összesen hétszer nyert Montréalban, egyszer a Benetton, hatszor a Ferrari színeiben. A rekordját Lewis Hamilton veszélyeztetheti, aki három-három alkalommal a McLaren és a Mercedes színeiben győzött a pályán, utóbbival sorozatban. A Mercedes-dominancia előtt utoljára a Red Bull tudott itt nyerni, 2013-ban és 2014-ben. A Ferrarinak viszont Schumacher óta nem sikerült győznie Kanadában, így fontos lenne újra győzniük, a bajnoki esélyek miatt is. A többi csapat közül a McLaren 2012-ben nyert itt utoljára (egy hármas győzelmi sorozat végén), a Renault 2006-ban (Fernando Alonsóval), a Williams 2002-ben. A Saubernek pedig az utód-előd csapata, a BMW-Sauber szerezte a pályán egyetlen győzelmét, Robert Kubica révén. A Force Indiának a tavalyi futam a kettős pontszerzés ellenére inkább negatívan maradt emlékezetes, a versenyzőik egymás közti kakaskodása miatt, aminek később még jobban elfajult.

A montréali Gilles Villeneuve pálya gyakran tartogat izgalmas, érdekes futamokat. Tavaly viszont sima győzelmet aratott Lewis Hamilton, aki az utóbbi három évben uralta a pályát, amely az első győzelem miatt is kedves helyszín számára. Összesen hatszor nyert Kanadai Nagydíjat, egy újabb győzelemmel rekordot állíthatna be. Rajta kívül jelenleg nincs többszörös montréali győzte a mezőnyben: Kimi Räikkönen, Fernando Alonso és Sebastian Vettel egy-egy alkalommal nyertek, akárcsak Daniel Ricciardo, aki itt szerezte első győzelmét. Tavaly harmadikként állhatott dobogóra, két hete pedig Monacóban győzött, így megvannak a jó előjelek számára. Hamilton csapattársa, Valtteri Bottas megjárta már a dobogó mindkét oldalát az utóbbi években, már csak a teteje hiányzik neki... Max Verstappen tavaly balszerencsésen esett ki, amit bizonyára szívesen feledtetne, az idei év eddigi hibáival együtt. A Force India két pilótája, Sergio Pérez és Esteban Ocon akár jó helyezéssel is emlékezetessé tehette volna a tavalyi futamot, de inkább a negatív szenzációt szolgáltatták azzal, hogy egymás elleni küzdelmüket Vettel végül kihasználta.

Monte Carlo utcáin már 76. alkalommal rendeznek Grand Prix versenyt, az elsőt még 1929-ben futották. Az első világbajnoki szezonban is ellátogatott a mezőny a hercegségbe, pár év kihagyás után 1955 óta kirobbanthatatlan a versenynaptárból. Az eltelt évtizedek alatt több klasszikus verseny is volt itt, mint az 1984-es "félpontos" (ami a világbajnokság kimenetelét is nagyban befolyásolta később), 1992-ben Ayrton Senna és Nigel Mansell kergetőzése vagy 1996-ban Olivier Panis meglepetésgyőzelme a mezőnyt elfogyasztó esőfutamon. A verseny rekordere Senna hat győzelemmel, amiből egyet a Lotus, ötös a McLaren színeiben szerzett (az 1988-as alagút előtti hibája miatt nem lett sorozatban hét). Utána Michael Schumacher következik öt győzelemmel (kettő Benettonnal, három Ferrarival), holtversenyben Graham Hill-lel, aki a hatvanas években uralta a pályát.

A tavalyi futamon a Ferrari aratott kettős győzelmet, hosszú várakozás után. Előtte négy éven át a Mercedes halmozta a győzelmeket, azelőtt pedig három éven át a Red Bull, amelynek most is lehetnek jó esélyei. A McLaren 2008-ban, még Lewis Hamiltonnal nyert utoljára Monacóban, idén tisztes pontszerzésben bízhatnak, mind az időmérő, mind az eddigi formájuk, mind a korábbi Monacói Nagydíjak alapján. A Renault 2006-ban, a Williams 2003-ban nyert utoljára Monte Carlóban.

A világbajnokság több helyszínét is illethetjük a klasszikus jelzővel, de Monaco még közülük is kiemelkedik, az itteni győzelemnek van valami különleges értéke. A jelenlegi mezőnyből eddig csak a világbajnokok győztek a pályán: Fernando Alonso, a címvédő Lewis Hamilton és a tavalyi győztes Sebastian Vettel két-két alkalommal, Kimi Räikkönen pedig egyszer, még 2005-ben, bár tavaly is voltak esélyei. A többiek közül Daniel Ricciardónak lehet esélye csatlakozni hozzájuk, akit két éve a balszerencsés kerékcsere fosztott meg a győzelemtől, és idén is ott van az első rajthelyen azon a pályán, ahol szinte képtelenség előzni. Csapattársa, Max Verstappen viszont eddig nem igazán szerepelt jól itt, idén sem áll jobban, miután a szabadedzésen összetörte az autóját, így nem vehetett részt az időmérőn.

A helyszín azért is különleges, mert a pilóták közül többeknek itt van a lakóhelye. Idén azonban hosszú idő után "igazi" hazai versenyző is rajthoz állhat Charles Leclerc személyében (utoljára 1994-ben volt erre példa, amikor Olivier Beretta indult a futamon. 2005-ben az amúgy holland Robert Doornbos hivatalosan monacói színekben versenyzett, de csak az év második felében csatlakozott a mezőnyhöz).

Éppen 68 évvel ezelőtt, 1950. május 13-án Silverstone-ban rendezték az első világbajnoki futamot, a Brit Nagydíjat, amely egyúttal az Európa Nagydíj címet is viselte. Nem kerek évforduló, de mivel idén is éppen vasárnapra esik ez a nap, és még verseny is van ma, jó alkalom felidézni a kezdeteket. Az akkori csapatok ma már nincsenek a mezőnyben, miután a Ferrari csak a következő, monacói futamtól csatlakozott. Silverstone napjainkban is otthont ad a Brit Nagydíjnak, bár a pálya környezete és vonalvezetése alaposan megváltozott.
Az időmérőn és a futamon is az Alfa Romeo tarolt (bár rájuk mondhatjuk, hogy idén visszatértek, igaz, egyelőre csak a Sauber támogatójaként, de a logójuk ott van autókon), előbbin elfoglalták az első négy helyet, utóbbin pedig a dobogót. A versenyt Nino Farina nyerte Luigi Fagioli és csapat hazai vendégpilótája, Reg Parnell előtt - év végén ugyancsak Farina ünnepelhetett az első világbajnokként. A harmadik "nagy F", Juan Manuel Fangio, aki a szezon során ugyancsak harcban volt a világbajnoki címért, az olajpumpa meghibásodása miatt esett ki.
A futamról színes filmfelvétel is maradt fenn, lássuk az összefoglalót!

Spanyol Nagydíjat már az 1951-es szezonban is rendeztek, bár néhányszor kikerült a versenynaptárból és a helyszín is többször változott. 1991-ben a barcelonai Circuit de Catalunyán vert gyökeret a verseny. A 90-es években nagyrészt a Williams uralta a pályát, az első négy itteni futamot ők nyerték, majd 1997-ben is győztek, utána 2012-ben arattak meglepetésgyőzelmet Pastor Maldonado révén - mindmáig a csapat utolsó győzelme. Utánuk a McLaren sikerei következtek Mika Häkkinen sima győzelmeivel, majd 2005-ben Kimi Räikkönen szerezte eddigi utolsó spanyolországi győzelmüket, egyelőre nem látszik, mikor lehet esély a következőre. A Ferrari leginkább Michael Schumacherrel halmozta a sikeret Katalóniában, aki itt szerezte első ferraris győzelmét is 1996-ban, majd az ezredforduló után sorozatban négyszer nyert. Később Felipe Massa és Räikkönen nyert nekik egy-egy futamot a pályán, legutóbb pedig öt éve Fernando Alonso szerzett nekik barcelonai győzelmet. Az utóbbi idők sikercsapata, a Mercedes 2014 óta négyből háromszor megnyerte a futamot - egyedül a 2016-os verseny rondított bele, az viszont csúnyán: Lewis Hamilton és Nico Rosberg egymást ütötték ki. Így akkor Red Bull-győzelem született, ami az energiaitalos csapatnak összesen a harmadik volt a pályán Mark Webber és Sebastian Vettel évtized eleji diadala után. A Renault szintén nyert Spanyol Nagydíjat, még 2006-ban Alonsóval, a jogelőd Benetton pedig 1995-ben Schumacherrel.

 A barcelonai futamot úgy szokták számon tartani, mint az a verseny, amikorra igazán kiforrja magát a csapatok csomagja, letisztulnak az erőviszonyok. Mivel teszteket is előszeretettel tartanak a katalán pályán, így gyakran papírforma-eredmények születnek az itteni futamokon. Néha azért akad szabályt erősítő kivétel, mint amikor két éve a Toro Rossóból a Red Bullhoz felhozott Max Verstappen megszerezte első győzelmét, amihez persze kellett Lewis Hamilton és akkori csapattársa, Nico Rosberg ütközése. A jelenlegi mezőnyből egyelőre nincs olyan versenyző, aki kiemelkedik a pályán, senki sem nyerte meg a Spanyol Nagydíjat kettőnél többször, olyan sincs, aki egymás után kétszer nyerte meg (utoljára Michael Schumachernek volt négyes sorozata 2000-2004-ig, előtte Mika Häkkinennek hármas). Kétszer nyert Barcelonában Lewis Hamilton, közte a tavalyi futamon, Kimi Räikkönen (a legutóbbi tíz éve volt) és a hazai kedvenc Fernando Alonso, akinek öt évvel ezelőtti győzelme egyúttal - egyelőre? - utolsó Forma-1-es nagydíjgyőzelme is. Sebastian Vettel egy alkalommal, 2011-ben nyert Spanyol Nagydíjat (a másik spanyolországi pályán, az egykor Európa Nagydíjnak otthont adó Valenciában jobban ment neki), pedig tavaly is eséllyel küzdött a Mercedesek ellen, de be kellett érnie második hellyel. Hamilton csapattársa, Valtteri Bottas még nem állt dobogón ezen a versenyen, tavaly megadta magát az autója. Idén első sorból indulnak a Mercedesek, Hamilton biztonságban érezheti magát, hacsak Bottas nem váltja idei jó formájá végre győzelemre, vagy nem kísért a tavalyelőtti rajt emléke...

Az Azeri Nagydíjon aratott győzelmével Lewis Hamilton folytatja egyedülálló sorozatát: bemutatkozása óta megszakítás nélkül immár a 12. szezonjában is sikerült legalább egy győzelmet aratnia. A futamgyőzelmet hozó szezonok tekintetében még három évet kellene sikerrel teljesítenie, hogy utolérje Michael Schumachert, akár összesítésben, akár sorozatban.