A héten a tesztekkel már megkezdődött a 2020-as világbajnoki szezon ráhangolódása, de itt még egy kicsit tekintsünk vissza a világbajnokság első 70 évére. A harmadik részben a versenyzők világbajnoki helyezéseinek pontozása a 2003-tól 2009-ig használt rendszerben történik (10-8-6-5-4-3-2-1).

A világbajnoki helyezések alapján pontozó sorozat konstruktőri változatának második része az 1991-től 2002-ig alkalmazott 10-6-4-3-2-1-es pontozás alapján rangsorol, de itt ez csak pontszámban jelent változásokat az élmezőnyben, helyezéseket tekintve nem.

A versenyzőket világbajnoki helyezések alapján pontozó lista szokás szerint kikerült, a konstruktőröké viszont néhány éve nem lett közzétéve. Most viszont jöjjön ez a rangsorolás is, a versenyzőkhöz hasonlóan a 9-6-4-3-2-1 rendszerrel kezdve (ami konstruktőröknél csak 1962-től 1990-ig volt használatos, mivel 1961-ben náluk még nyolc pontot ért a győzelem). Itt is a versenyzők világbajnoki helyezése jelenti a kiindulási alapot (azért nem a konstruktőri, mert azt 1957-ig nem értékelték). Helyenként okozhat kavarodást a jogutódlás, valamint az év közbeni csapatváltás, ezek magyarázat a megjegyzésekben olvasható.

A minisorozat végéhez ért, a 2010-től használt rendszer (25-18-15-12-10-8-6-4-2-1) alapján következik a világbajnoki helyezések pontozás. (Illetve 2019-ben egy dologban változott a rendszer, a leggyorsabb körért járó pluszponttal, de az világbajnoki tabellára nem igazán értelmezhető). A régi eredmények összegzése után marad a várakozás: az új autókra, a tesztekre, és mindenekelőtt az új szezon március közepi rajtjára.

 A versenyzők világbajnoki helyezéseit pontozó sorozat harmadik részében a 2003-tól 2009-ig alkalmazott rendszer (10-8-6-5-4-3-2-1) a rangsorolás alapja. Mivel itt a kiegyensúlyozott szereplés többet érhet, mint az egyszeri villanás, van pár érdekesség a listán.

Folytatódik a minisorozat, amely az eddigi 70 szezon világbajnoki helyezései alapján pontozza a pilóták eredményességét. Az 1991-től 2002-ig használt rendszer következik (10-6-4-3-2-1).

Az éremtáblázat után folytatódjon a Forma-1-es versenyzők eredményességének összevetése az eddigi 70 világbajnoki szezon alapján, ezúttal a "szuperbajnokságnak" is nevezhető rangsorolással. Ahogy a korábbi években is, a világbajnoki helyezések pontokra váltása először az 1961-től 1990-ig alkalmazott szisztéma (9-6-4-3-2-1) alapján történik.

Amíg nem kezdődik el az új világbajnoki szezon, jöjjön egy kis összegzés az elmúlt 70 évről. A táblázat egyszerű: elsőként a világbajnoki címek ("arany") rangsorolnak, másodsorban a világbajnokságban elért második helyek ("ezüst"), végül a harmadik helyek ("bronz").

Az Abu-Dzabi Nagydíjjal véget a Forma-1-es világbajnokság, és ezzel a sorozat idei évada is. A 2014 óta tartó hibrid éra során eddig ötből ötször a Mercedes győzött a Yas Marina Circuiten, kétszer a pilótáik közötti háziverseny is itt dőlt el. Szocsi és Suzuka után vajon sikerült itt is behúzniuk a hatodikat? Lewis Hamilton idén is ott van az élen, Valtteri Bottas, a két évvel ezelőtti győztes viszont a rajtrács végére sorolva indulhat. A Mercedes előtt a Red Bull Racing uralta a pályát, három győzelmet értek el Sebastian Vettel révén, 2010-ben az első világbajnoki címüket is ünnepelhették. A Ferrarinak viszont még nincs győzelme Abu-Dzabiban, és ők eddig világbajnoki címet sem nyertek itt, csak elbuktak az élről 2010-ben. A maradék két győzelmen a McLaren és a Lotus F1 Team osztozik, utóbbi itt szerezte első győzelmét, azóta átadta (visszaadta) a helyét a Renault-nak.

Az idei versenyen búcsúzunk egy csapattól, pontosabban csapatnévtől is: a Red Bull juniorcsapata utoljára szerepel Toro Rossóként, jövőre már az Alpha Tauri márkát népszerűsítik.

Szezonzáróra fel, aztán viszlát jövőre!

Az Abu-Dzabi Nagydíj tíz éve szerepel a versenynaptárban, többnyire szezonzáróként. Ebben ott az esély egy kiélezett döntő futamra, de arra is hogy már csak nagyobb tét nélküli levezetés lesz (illetve egy alkalommal, amikor nem itt zárult a szezon, volt rá példa, hogy a futamot követően nyitott maradt a világbajnokság). Eddig háromszor dőlt el a világbajnoki cím az Emirátusokban. Lewis Hamilton mind a háromban érintett volt, különféleképpen: 2010-ben már csak matematikai esélye maradt, 2014-ben viszont megszerezte második címét akkori csapattársa, Nico Rosberg ellen, 2016-ban viszont hiába nyerte meg a futamot, a világbajnok Rosberg lett. Tavaly viszont már világbajnokként nyerte meg a versenyt, összesen negyedjére, amivel az itteni futamok legsikeresebb versenyzője. Sebastian Vettel, akinek idén már a bajnoki dobogóra sincs esélye, háromszor győzött Abu-Dzabiban, ezek közül a második itteni győzelme egyúttal az első világbajnoki címét jelentette. Rajtuk kívül a két finn versenyző nyerte meg a futamot egy-egy alkalommal, Kimi Räikkönen 2012-ben itt szerezte a visszatérése utáni első győzelmét, Valtteri Bottas pedig a tavalyelőtti versenyt nyerte meg. Nekik idén nem sok esélyük van, előbbi az Alfa Romeóval kiesett a Q1-ben, utóbbit pedig erőforráselemek cseréje miatt hátrasorolva indul. A tavalyi futamon Sauberrel hetedik Charles Leclerc a harmadik rajtkockából indulva küzdhet a világbajnokság harmadik helyéért, és hogy csapattársát, Vettelt maga mögött tartsa a háziversenyben - remélhetőleg utóbbi hevében nem ismétlődik meg az interlagosi esetük. Hamilton mellől Bottas hátrasorolása miatt Max Verstappen indulhat, aki két hete Brazíliában győzött, tavaly pedig harmadik lett a szezonzárón.

Zárófutam lévén Abu-Dzabi gyakorta búcsúzások helyszíne is. Idén Nico Hülkenberg készülhet egy évtized után utolsó Forma-1-es versenyére.