A Kínai Nagydíj két csapat számára is fontos mérföldkövet jelentett: a Mercedes először nyert 2012-ben gyári csapatként történt visszatérése óta, a Red Bull pedig 2009-ben első győzelmét szerezte. Az eddigi 11 év során a Ferrari négyszer, a McLaren háromszor, a Mercedes kétszer, a Renault és a Red Bull egy-egy alkalommal győzött. Ezen a hétvégén leginkább a Mercedes vagy a Ferrari gyarapíthatja diadalai számát, amelyek az utóbbi három versenyen is osztoznak a győzelmeken. Vagy más okoz meglepetést?

Idén immár tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Kínai Nagydíjat, amelyen Lewis Hamilton számít a legeredményesebbnek a maga három győzelmével, beleértve a tavalyi versenyt. Csapattársa, Nico Rosberg pedig Forma-1-es pályafutása első győzelmét szerezte Sanghajban. Sebastian Vettel nevéhez ugyancsak fűződik egy mérföldkő a pályán, korábbi csapata, a Red Bull Racing első futamgyőzelme. Fernando Alonso két, Kimi Räikkönen és Jenson Button egy-egy kínai győzelmet mondhat magáénak. A két héttel ezelőtti Maláj Nagydíj után idén az a kérdés, hogy a Ferrari vajon át tudja menteni jó formáját, vagy csak egy villanás volt, és ismét a két Mercedes küzd majd az élen.

A tavalyi Maláj Nagydíjat sok másikhoz hasonlóan a Mercedes nyerte, ami a Petronas szponzorációja miatt is jó marketing értékkel bírt. A legtöbb győzelemmel a Ferrari dicsekedhet a pályán, szám szerint héttel, amiből hármat Michael Schumachernek köszönhetnek. Legutóbb három éve nyertek Sepangban Fernando Alonso révén. Azon a versenyen a Sauber színeiben indul Sergio Péreznek is jó esélyei voltak a győzelemre, végül második lett, így a pálya kedves helyszín lehet a svájci csapatnak. A Red Bull háromszor nyerte meg a versenyt a Vettel-érában, McLaren kétszer, idén messze vannak ilyen álmokból, különösen utóbbiak. A Williams egy alkalommal győzött, a maradék három győzelmen két jelenlegi csapat jogelődei osztoznak: kétszer a Renault nyert, amelynek helyét a Lotus vette át (azóta már a motort is elhagyva), a 2009-es félpontos futamon pedig a Mercedesszé átvedlett Brawn GP.

A sepangi pálya 1999-ben került a versenynaptárba, mintegy előszeleként a Forma-1 ázsiai terjeszkedésének. Az első futam résztvevői közül már senki sincs mezőnyben, a mai pilóták közül Jenson Button az, aki egy kivételével mindegyik Maláj Nagydíjon indult.

A verseny többeknek is hozott mérföldkövet pályafutásában: Fernando Alonsónak az első pole pozíciót és dobogót, Kimi Räikkönennek az első győzelmet, Jenson Buttonnak szintén az első dobogót. A jelenlegi mezőnyből csak világbajnokok tudták eddig megnyerni a versenyt: három-három győzelmével Fernando Alonso és Sebastian Vettel számít a legsikeresebbnek, Kimi Räikkönen két, Jenson Button és Lewis Hamilton egy-egy alkalommal győzött. Idén Hamiltonnak lehet jó esélye, hogy tovább javítson, Nico Rosbergnek pedig arra, hogy feliratkozzon a győztesek sorába. Vagy valaki más bezavarhat kettejük párharcába?

A rovat "párjában" a csapatokon keresztül idézzük fel a korábbi versenyeket. Jelen esetben nemcsak Melbourne-ről, hanem egyáltalán az Ausztrál Nagydíjról van szó, hiszen a régebbi istállók (Ferrari, McLaren, Williams, Sauber - meg a Lotus, bár az a Lotus nem az a Lotus) még Adeilaide-ben is indulhatnak. Az ottani versenyek rendre szezonzárók voltak, de többnyire csak a levezető futam szerepe jutott nekik, mindössze kétszer dőlt el Ausztráliában a világbajnokság: 1986-ban a McLaren pilótája, Alain Prost javára a Williams duójával (Nigel Mansell, Nelson Piquet) szemben, 1994-ben pedig megint csak a Williams kárára, ezúttal Michael Schumacher és a Benetton ünnepelhetett, míg Damon Hill számára elúszott a cím.

Melbourne viszont két kivételt leszámítva a szezon nyitánya immár 19 éve. Itt mutatkozott be a Red Bull Racing 2005-ben, a Force India 2008-ban, jelenlegi formájában a Lotus 2012-ben, valamint részben jelenlegi nevén a Marussia (amely idén megújulva, Manor Marussia néven maradt a mezőny tagja.)

Ausztrál Nagydíjat a McLaren 11-szer, a Ferrari hétszer, Williams ötször, a Red Bull egyszer nyert, a Mercedes szintén egyszer, de előtte még egyet a jogelőd Brawn GP is, míg a Lotus esetében az elődök közül egyet a Benetton, kettőt a Renault, egyet a mostani csapat. Ha csak a melbourne-i pályát nézzük, akkor McLaren és a Ferrari hat-hat, a Williams és a Red Bull egy-egy alkalommal ünnepelhetett, a Mercedesnek ugyancsak egy győzelem + egy Brawn, a Lotusnak egy + két Renault. Hogy idén ismét a tavaly sikert sikerre halmozó Mercedes arat vagy valaki más okoz meglepetést? Már nem sokat kell várni, hogy kiderüljön...

A minisorozat befejező részében pedig mi más következhetne, mint a jelenlegi, 2010 óta élő pontrendszer szerinti számítás (25-18-15-12-10-8-6-4-2-1). Immár az első tízre bővült a pontszerzők köre, az első és második hely közötti különbség pedig valamelyest nőtt, de összességében még mindig az mondható, hogy inkább a hosszabb pályafutás és a kiegyensúlyozottság kerül előtérbe az alkalmi villanásokkal szemben. Van is néhány meglepő helyezés a rangsorban. Még egyszer hangsúlyozva: kéretik nem véresen komolyan venni a listát!

Folytatás november végénél hamarabb nem várható...

Következik a 2003-tól 2009-ig használt pontrendszer, amely csupán a győzelemért járó 10 pontot hagyta változatlanul, a hátralévő helyezésekért járót megemelte (8-6-5-4-3), sőt kiterjesztette a pontszerzők körét a 7-8. helyezettekre is (2-1). Ez a számítás az egyszeri nagy sikerek helyett a kiegyensúlyozottabb teljesítményt jutalmazza, ebből kifolyólag a sorrend több helyen átrendeződik az előző kettőhöz képest, a dobogó alsó foka is, az első két hely viszont megingathatatlan.

A rangsor második változata az 1991-től 2002-ig alkalmazott pontrendszert követi, amely egy dologban különbözik elődjétől: az első helyért 9 helyett 10 pontot ad, ebből kifolyólag ezen a listán a világbajnokok, és főleg a többszörös bajnokok javíthattak az előző változathoz képest - már akiknek volt még hová.

Mielőtt elkezdődne az idei Forma-1-es világbajnokság, egy kissé rendhagyó statisztikával hangolódunk a szezonra. Sokféle ranglista létezik a pilótákról, a mostani négyrészes sorozat az eddigi világbajnoki helyezéseket váltja át futamhelyezésekért járó pontokba. Az első rész az 1961-től 1990-ig alkalmazott 9-6-4-3-2-1-es pontrendszerben számol (az 1950-től 59-ig használt rendszerben azért, mert a leggyorsabb kör értelmezhetetlen lenne, a hatodik helyért pontot adó módosított változata pedig csak egy évig élt). Természetesen nem cél ez alapján kihirdetni "minden idők legjobbját", de érdekes lehet áttekinteni.